Madáretető, fatörzs, óra: így kémkedett az NDK
2013. szeptember 19. 08:43
Minden képzeletet felülmúlt az NDK Állambiztonsági Minisztériumának állományában dolgozó ügynökök leleményessége: a nyakkendőktől kezdve a filctollakon át a gombokig minden lehetséges eszközt felhasználtak a Stasi lehallgató tisztjei.
Korábban
A Stasi, azaz az NDK Állambiztonsági Minisztériuma a Német Szocialista Egységpárt, az NSZEP „kardja és vértje” volt, lényegében közvetlenül a kommunista állampárt legfelsőbb vezetésének irányítása alá tartozott. Feladatai sokrétűek voltak: egyfelől őrizte a határokat, titkosszolgálati feladatokat végzett, valamint a Stasi működtette a politikai rendőrséget is. A rettegett szervezet behálózta az egész társadalmat: az úgynevezett hivatalos munkatársak száma mintegy 190 ezerre rúgott, a „különleges” megrendelésre dolgozó nem hivatalosoké (inoffizielle Mitarbeiter) pedig 172 ezer volt.
Apró mikrofon a karórához kötve
A megfigyeltek száma meghaladta a 10 milliót, azaz minden második NDK-s polgáron rajta volt a Stasi szeme. „Fénykorában” a Stasi a népességhez viszonyítva sokkal több ügynököt foglalkoztatott, mint a KGB vagy éppen a CIA: egy Gestapo-tisztre kétezer ember, míg egy Stasi-ügynökre 166 keletnémet lakos jutott, s még 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán is 102 ezer ember volt a szervezet hivatalos állományában.
Egy női retikül
A Stasi kiemelt feladata a belső karhatalmi és a különféle titkosszolgálati feladatok ellátása volt, amihez a kor csúcstechnológiája állt a kémek rendelkezésére. A legtöbb „kütyüt” az ügynökök maguk semmisítették meg (vagy próbálták elrejteni) a Stasi-központ elleni 1990. januári ostrom idején, de sok megmaradt közülük, s ma a berlini Alexanderplatztól mintegy 10 kilométerre lévő Lichtenberg városnegyedben található Stasi Múzeumban, a szervezet egykori 20 hektáros, hat szintes komplexumának földszintjén bárki megtekintheti azokat. Az intézményt az emberjogi aktivisták által alapított Antistalinistische Aktion Berlin-Normannenstraße (ASTAK) működteti.
A kiállítás központi eleme Erich Mielke irodája és dolgozószobája. A Stasit 1957 és 1989 között állambiztonsági miniszterként irányító kommunista politikusnak komoly "érdemei" voltak abban, hogy 1945 után megszilárdulhatott az NSZEP uralma a a szovjet megszállási zóna területén. Mielke 1950 és 1989 között a központi bizottság tagja volt, 1980-ban hadseregtábornokká nevezték ki; a berlini fal lebontása után több eljárás is indult ellene, de azokat – így az 1993-ban kiszabott hatéves szabadságvesztést – egészségügyi állapota miatt felfüggesztették, 2000-ben hunyt el.
Madáretető - "átlényegülve"
Mielke irodája mellett több Stasi-funkcionárius szobája, egy konferenciaterem és egy ebédlő is megtekinthető a múzeumban. A tárlat legérdekesebb része azonban kétségkívül a keletnémet titkos ügynökök leleményességét dicsérő, a lehallgatókészülékek és kamerák felhasználási módjának széles spektrumát bemutató terem: kamerák, poloskák, vezetékek és az éjjeli fényképezést lehetővé tevő infrakészülékek.
A legtöbb ilyen eszközt a hatvanas-hetvenes években gyártottak. A Stasi repertoárja igen széles volt: a nyakkendő, a golyóstoll és a női retikül mellett háztartási eszközökbe, például szemeteskukába, locsolókannába, benzineshordóba, fába és madáretetőbe is helyeztek ilyen eszközöket. Előnyük, hogy hordozhatók voltak, így bármikor, bárhol felhasználhatták őket. A mikrokamerákat gombokként álcázták vagy éppen a kabátba rejtették: a kamera lencséjét cipzárral erősítették meg, exponálni pedig a zsebben elrejtett, „hangtompított” gumipumpa megnyomásával lehetett.
Fatörzs kamerával
A szervezet történetét kutató Egor Egorov szerint a Stasi a lehallgatás mestere volt. A keletnémet szervezet az elsők között applikált apró kamerákat filctollakba, apró mikrofonjaik pedig bárhol elfértek: a falak réseiben, a tapéták mögött, míg rádióik 940-980 MHz-en voltak képesek hangot rögzíteni és továbbítani.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap