Megelőzték Cook kapitányt?
2013. július 1. 18:07
Egy 1600-as évekből származó, rejtélyes eredetű koponyára bukkantak Kelet-Ausztráliában; a lelet valószínűleg magángyűjtemény részeként kerülhetett a déli kontinensre, de nem kizárt, hogy egy olyan férfié volt, aki a keleti partvidéket feltérképező James Cook előtt járt a területen.
Korábban
Szénizotópos vizsgálatok szerint a koponya egy europid férfié, s „80 százalék az esélye”, hogy az 1600-as évekből származik, tehát jóval korábbról, minthogy James Cook (1728-1779) elérte a déli kontinens keleti partjait. A vizsgálatokat a helyi rendőrkapitányság rendelte el, miután 2011-ben koponyát találtak Taree városában, Sydneytől 350 kilométerre, a Manning folyó közelében. Érdekes módon azonban egyéb csontmaradvány nem került elő.
Stewart Fallon, az Ausztrál Nemzeti Egyetem radiokarbonos vizsgálatokra specializálódott szakértője „lenyűgözőnek” nevezte a felfedezést, a vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a férfi a 17. század közepén, vagy az 1700-as évek végén élt, de inkább az előbbi valószínű.
A szakértők szerint a vizsgálat eredménye nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki megelőzte volna Cook kapitányt. Adam Ford régész szerint a koponya egy magángyűjtemény darabjaként került Ausztrália keleti felébe; úgy vélekedett, hogy mielőtt átírnánk Ausztrália történelmét, érdemes alaposan szemügyre venni a koponya megtalálásának körülményeit, tudva például azt, hogy a 19. században nagy népszerűségnek örvendtek az ilyen leletek a gyűjtők körében.
A holland felfedezők a 17. század elején érték el Ausztrália nyugati és északi felét, de az angol Cook volt az első fehér, aki először felfedezte a kontinens keleti részét. Cook felderítette és meglepően pontosan feltérképezte Új-Zéland kettős szigetét, majd Ausztrália közel 2000 kilométeres keleti partvonalát, beleértve az általa elnevezett York-fokot is, majd a Torres-szoroson kijutott a nyílt Arafura-tengerre.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Milliók voltak kíváncsiak a „Nemek csatájának” keresztelt teniszmérkőzésre 20:20
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet 18:05
- Darázsra emlékeztető formája és hangja után kapta nevét a legendás Vespa 16:05
- A második világháború végéig kellett várni a cannes-i filmfesztivál debütálására 15:05
- Michelangelo, Van Gogh és az anime stílusában alkotta újra a mesterséges intelligencia az Ásító inast 13:20
- Kétszer is megnyerte, de csak a második Oscar-díját vette át személyesen Sophia Loren 11:20
- Csupán adócsalásért tudták elítélni a szeszcsempészetből meggazdagodó Al Caponét 09:05
- Érdektelen fantáziálásnak tartotta a kiadó Golding regényét, A legyek urát tegnap