A kontinentális Európa első bronzkori városa
2012. október 2. 08:47
Hasonló jegyeket még nem figyeltek meg bronzkori építménynél, háromméteres vastag falával, négy méterenként álló, akár a hét métert is elérő négyszögletes tornyaival, hatalmas bejáratával és a csúcsíves boltozatos kapujával a 4200 éves spanyolországi La Bastida a maga korában teljesen egyedülálló volt Európában.
Korábban
A fal egy négy hektár területű, dombon álló várost védelmezett egykor. Az építészeti elemek egy keleti stílusú, militarizált társadalomra emlékeztetnek, a Mediterráneum ősi civilizációinak modelljére, mint például amilyen Trója második városa is volt. Az árulkodó jegyek ravasz védelmi stratégiát jelölnek, amely a maga korában a harc egy új módszerét képviselte. Az erőszak és az osztályalapú hatalmi struktúra alapvető feltétele volt az Ibériai-félsziget közösségeinek fejlődésében a soron következő hét évszázadban.
A Murcia Régió Kulturális Tanácsának és a Barcelonai Egyetem oktatóihoz kötődő felfedezés új kérdéseket vetett fel a kutatókban, hogy vajon mennyit tudunk az európai gazdasági és politikai egyenlőtlenségek eredetéről, a katonai formációkról, s hogy vajon milyen szerepet játszott az erőszak az identitás formálódásában.
Az elmúlt évek felfedezései világossá tették, hogy La Bastida fontos szerepet játszott a prehistorikus Európában. La Bastida Kréta minószi civilizációjához hasonlóan az erőt képviselte a régióban, az idei régészeti feltárások pedig megerősítették: a maga idejében egyedülálló város i. e. 2200 táján politikai és katonai szempontból egyaránt Európa legfejlettebb településének számított.
Eddig hat tornyot tártak fel egy 70 méter széles fal mentén, bár az erődítmény teljes kerülete a 300 métert is meghaladhatta. La Bastida a támadás és a védekezés művészetében is újdonságot képviselt. Az építmény kizárólag katonai célra készült, ami abban az időben szinte teljesen ismeretlen volt Nyugat-Európában. A mészhabarcs kivételes szilárdságot biztosított a falnak, ráadásul rendkívül megnehezítette a támadók munkáját a kívülről történő felkapaszkodásnál. A bejárati kapu tökéletes mérnöki munkával illeszkedett a falba. A kontinentális Európa első bronzkori városában a 400 ezer liter víz befogadására alkalmas medence is a város fejlettségéről és komplexitásáról árulkodik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- 10 tény Irán múltjáról
- El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
- Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
- A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
- A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
- Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap