Nyomtatásban Andric első kézirata
2011. december 23. 09:29
Ivo Andric (1892-1975) Nobel-díjas szerb író 1911-ben született első kéziratát jelentette meg ünnepi számában a Sveske (Füzetek) című irodalmi évkönyv Belgrádban.
Korábban
A periodika 28. száma minden eddiginél gazdagabb tartalommal jelent meg: emlékezéseket, tanulmányokat közöl a kitűnő íróról abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, 1961-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az Ivo Andric Alapítvány nevében Predrag Palavestra akadémikus az ünnepi kiadvány nyilvános bemutatóján elmondta, hogy különös figyelmet érdemel az első Andric-kézirat 1911-ből. A levél barátjának, Milos Vidakovic költőnek szól, most közlik először, az írást pedig bőséges magyarázattal kellett kiegészíteni - jegyezte meg az akadémikus.
Andric többek között azt írta barátjának:"Dolgozom valami csekélységen". Ez arra utalhat, hogy az U sumrak (Sötétedés előtt) és a Blaga i dobra mesecina (Enyhe, jótékony holdfény) című versekről van szó, amelyek még azon az őszön (1911) megjelentek a Bosanska vila (Bosnyák tündér) című folyóiratban.
Olvasható Andric és a Matica Hrvatska (Horvát anyácska) kiadó levélváltása novelláinak kiadásáról 1946-ból és 1947-ből, ezekből kiderül, hogy az író milyen dühös volt és mennyire elkeseredett amiatt, hogy az eredeti nyelvezetét 190 helyen megmásították, vagyis a bosnyák nyelvjárásban írt szövegeit teljesen átírták horvátra, ezzel értelmetlenné váltak a bosnyák kifejezések. A zágrábi kiadó a levélváltás után visszavonta a kinyomtatott novellásköteteket, majd ismét megjelentette az eredeti Andric-kézirat alapján.
Az évkönyvben először olvasható Andric 1940-es berlini naplója, amelyet Zanet Djukic-Perisic rendezett sajtó alá. Az író ebben az időszakban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Berlinben. Andric előtte többhelyütt teljesített diplomáciai szolgálatot, de Berlin volt karrierjének csúcsa. A náci Németország 1941-ben a Jugoszlávia elleni invázió kezdetekor Andricot és a többi délszláv diplomatát is kiutasította az országból.
Biljana Djordjevic-Mironja irodalomtörténész pedig tanulmányban rekonstruálta az irodalmi Nobel-díj odaítélése körüli eseményeket. Ebből az írásból kiderül, hogy a jugoszláv állam nemzeti bizottsága Ivo Andric mellett Miroslav Krleza horvát írót, drámaírót is jelölte a kitüntetésre - idézett az évkönyvből a Tanjug szerb hírügynökség.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang
- Középkori templomrom, puskagolyók és katonák maradványai is előkerültek Visegrádnál
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.