Ontja magából a Buddha-szobrokat az afgán rézbánya
2011. december 1. 11:39
2600 éves Buddha-szobrok kerültek elő az egyik afganisztáni rézbányából; a kínai cég megbízásából leletmentő ásatásokat végző régészeket szorítja az idő.
Korábban
A szobrokat egy ősi buddhista kolostor romjai között találták meg a Mes Aynaknál dolgozó régészek. A hírek szerint a szobrok biztonságos helyre kerülnek, azonban az épület maradványait és a sztúpákat a rézbánya megnyitásával egy időben lerombolják. A kolostor romjait a Kínai Kohászati Vállalatcsoport fedezte fel; a Peking támogatását élvező vállalat a világ második legnagyobb rézbányájának megnyitására készül Afganisztánban.
A szakemberek reményei szerint a keleti Logar tartományban található Mes Aynak Buddha-szobrai nem fognak osztozni a monumentális bámijani szobrok sorsával; emlékezetes, hogy az 54 méter magas alkotásokat 2001-ben Afganisztán új urai, a szélsőséges tálibok robbantották fel azon az alapon, hogy azok nem az ország iszlám gyökereit hangsúlyozzák.
A vállalat eredetileg azt szerette volna, ha sikerül megnyitni a bányát 2011 végére, de a kabuli kormányzattal kötött hallgatólagos megállapodás értelmében további három év áll a régészek rendelkezésére, hogy megmentsék a terület archeológiai emlékeit. Félő azonban, hogy még ez az idő is kevés lesz a munkálatokra – figyelmeztetnek szakemberek.
Eddig több mint 150 szobrot találtak, néhány azonban olyan nehéz, hogy azt lehetetlen megmozdítani, ráadásul a régészek híján vannak azoknak az anyagoknak, amelyek a konzerváláshoz szükségesek. „Ez egy tízéves régészeti projekt” – így Laura Tedesco, aki az amerikai nagykövetség égisze alatt dolgozik a helyszínen.
„Ez az egyik legfontosabb pontja a Selyemútnak” – jelentette ki Philippe Marquis; a szakember egyike azon három francia tanácsadónak, aki segíti a területen dolgozó 15 afgán régészt. „Amink van, azzal meg lehetne tölteni az egész afgán nemzeti múzeumot” – tette hozzá.
Az afgán régészek már a hatvanas években tudatában voltak Mes Aynak értékének, de a munkálatok csak 2008 után, a helyi és a francia régészeknek köszönhetően indulhattak meg. A bányában hatmillió tonna réz lapul, ami mai áron több milliárd dollárnak felel meg. Látva az ország gazdasági helyzetét és a kínai kormány érdekérvényesítő képességét, nem tűnik elhamarkodott kijelentésnek, ha azt állítjuk: megint a szakma (és Afganisztán kulturális öröksége) fogja húzni a rövidebbet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 2024.04.26.
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 2024.04.26.