2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Igazi édenkert volt a perui sivatag

2011. augusztus 19. 12:31

Brit tudósok szerint a ma kietlen és sivatagos Ica-völgy egykor gazdag mezőgazdasággal rendelkezett, azonban a fák kivágása miatt néhány évszázaddal később összeomlott a földművelés – olvasható a Vegetation History and Archaeobotany című szaklap egyik tanulmányában.

Az Ica folyó mentén elhelyezkedő Ica-völgy ma már kietlen sivatag, egykoron viszont termékeny föld húzódott itt. Az őslakosok néhány évszázadon keresztül számos növényt termesztettek a hódítást megelőző időszakban, ám az intenzív földművelés az ökoszisztéma összeomlásához vezetett – állítja az elmélet atyja, David Beresford-Jones bioarcheológus.

A Cambridge-i Egyetem kutatója és csapata az i. e. 750 és i. sz. 1000 között lakott településekről begyűjtött növénymintákat analizálta. A növényi maradványok vizsgálatából a völgylakók táplálkozására következtettek, s három periódust tudtak rekonstruálni: a gyűjtögetés korszakát, majd a rá következő intenzív földművelést, végül az ismételt gyűjtést. Beresford-Jones szerint „a farmerek átléptek egy ökológiai küszöbértéket, és a változások visszafordíthatatlanná váltak”.

Az Ica-völgy földművelését a huarango fa tette lehetővé, mivel a növény gyökerei megkötötték a talajt, védelmezve azt az eróziótól, valamint biztosították a föld termékenységét a talaj nedvesen tartásával. A farmerek viszont kivágták a fákat, hogy így növelhessék a termőterületet, ezzel azonban a talajt megfosztották termőképességétől.

A térség korai lakosai egészen i. e. 100-ig csigákat és egyéb, a tenger által kínált táplálékot fogyasztottak, ekkor viszont feltűntek a mezőgazdaságra utaló növények, jelesül a tök, a manióka és a kukorica. Évszázadokon belül intenzívebbé vált a földművelés, a lakosság tápláléka pedig a chillivel és a babbal gazdagodott. Azonban a bőség kosarából nem vehettek örökké, ötszáz év elteltével a lakosság visszatért ősei táplálékához, a kígyókhoz és a tenger gyümölcseihez. Az egész ciklus folyamán az egyetlen változás csak a huarango fák eltűnése volt.

A talaj pusztulásának másik régészeti nyoma a festés során alkalmazott indigócserje használatának visszaszorulása, ugyanis az értékes növény csak a vízparton, a huarango árnyékában terem meg. Ma a táj kihalt sivatag, már csak az egykori csatornák körvonalai idézik fel a letűnt édenkert emlékét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár