10 ezer éve a stresszt is nehezebben viselte az emberiség
2011. június 17. 08:12
Alacsonyabbra nőttek és az egészségi állapotuk is leromlott a 10 ezer éve lezajlott első mezőgazdasági forradalom idején élt embereknek, akiknek mindennapjait ráadásul a stressz csak tovább nehezítette.
Korábban
Amikor 10 ezer éve először megjelent a mezőgazdálkodás, régióktól és a termesztett növények fajtájától függetlenül ezzel párhuzamosan egy másik tendencia is megfigyelhető volt: az emberek egészségi állapotának fokozatos romlása.
Amanda Mummert vezette az első átfogó, a földművelésre való áttérés átmenetekor élt emberek egészségügyi helyzetével kapcsolatos kutatást. „Sokan úgy gondolják, hogy minél biztosabb az élelemhez való hozzájutás, annál egészségesebb az emberiség. A korai földművelők táplálkozása elégtelen volt, sokkal nehezebben viselték a stresszt, valószínűleg azért, mivel sokkal nagyobb mértékben függtek bizonyos ételektől” – mondta el Mummert, az Emory Egyetem végzős diákja.
Az ifjú kutató szerint a nagyobb népsűrűség növelte a járványok kialakulásának kockázatát, amit csak fokozott a rossz higiéniai viszony, valamint a tenyésztett állatok közelsége. Ez azzal járt, hogy sokkal alacsonyabbra nőttek az emberek – a tendencia végül visszafordult, legfőképp a fejlett világ országaiban.
„Kulturális értelemben mezőgazdasági soviniszták vagyunk. Azt gondoljuk, hogy a növénytermesztés minden esetben előnyös, de a kép ennél sokkal összetettebb” – mondta el George Armelagos antropológus, az Economics and Human Biology-ban megjelent cikk társszerzője. „Az emberiség megfizetett biológiailag a mezőgazdálkodásért, különösen ha a tápértéket nézzük. Még ma is a gabonából, a kukoricából és rizsből származik a kalóriák hatvan százaléka” – tette hozzá.
1984-ben Armelagos és M. N. Cohen Paleopatológia és a földművelés kezdetei címmel áttörő munkát jelentetett meg, melyben a mezőgazdálkodásra való áttérés és a romló egészségi állapot között feltételeztek összefüggést. A könyv akkor hideget-meleget kapott, de fő megállapítását azóta már elfogadták, a bioarcheológia pedig felkarolta az elméletet. A mostani kutatás ennek folytatása, amely kínai, délkelet-ázsiai, észak-és dél-amerikai, valamint európai populációkat vizsgál.
A felnőtt ember magassága, a fogszuvasodás, a csontsűrűség és a csont összeforrásának vizsgálata mind-mind arra szolgál, hogy komplett képet alkossunk az individum egészségi állapotáról. „A csontvázak nem feltétlenül mondják meg, hogy az adott ember miben halt meg, de megvizsgálásával betekintés nyerhetünk, hogy vajon milyen esélye volt a fennmaradásra és a túlélésre” – mondta el Mummert.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2013
- Shakespeare elveszett világa
- Bájitalok a régmúltból
- Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
- Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
- Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
- Magyar űrhajósok a zűrben
- A Tenkes kapitánya
- Garibaldi magyar parancsnoka
- Az évszázad magyar műkincsrablása
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap