2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kitelepítette volna a felszabadított rabszolgákat Lincoln

2011. február 16. 08:05 The Daily Mail

A rabszolgák felszabadítója, Abraham Lincoln hírnevét komolyan kikezdte az a minap napvilágot látott kutatás, amely azt állítja, hogy az elnök megpróbálta a brit fennhatóság alatt álló karibi szigetekre deportálni a felszabadított színes bőrű férfiakat és nőket.

Phillip Magness és Sebastian Page akadémikusok azt állítják, hogy a republikánus elnök kevésbé volt elkötelezett a fajilag egységes ország mellett, mint azt korábban a róla kialakult kép sugallja. Habár a történészek elismerték, hogy Lincoln javaslatot tett a felszabadított rabszolgák kitelepítésére, nem gondolják, hogy az elnök ezzel a lépéssel a rasszista támogatóit próbálta volna megnyugtatni.

A kew-i Nemzeti Levéltárból származó források viszont azt egyértelműsítik, hogy a polgárháborús elnököt egészen 1865-ben bekövetkező haláláig komolyan foglalkoztatta a feketék kolonizációjának gondolata. Magness és Page most azt állítja: miután Lincoln 1863-ban elmondta az Egyesült Államok négy millió rabszolgájának szabadságot hozó emancipációs nyilatkozatát, tervbe vette az immáron szabaddá lett színes bőrűeknek a mai Belize és Guyana területére való telepítését.

Az iratokból az is kiderül, hogy Lincoln titokban, személyesen találkozott Brit-Honduras és Brit-Guyana képviselőivel, s arra utasította őket, hogy találjanak munkaerőt a telepekre a felszabadított rabszolgák közül. Az egyik szereplő, John Hodge arról biztosította a brit nagykövetet, hogy ez „Lincoln őszinte vágya volt”, sőt, a republikánus elnök a panamai csatorna építéséhez is több ezer színes bőrű munkást küldött volna. Az emancipáció után kolonizáció: Lincoln és a fekete telepesek mozgalma című, megjelenés előtt álló könyv már most komoly vitákat váltott ki az Egyesült Államok egyik legnagyobb tiszteletben tartott elnökének örökségéről, néhány neonáci lap pedig máris rasszistaként tekint az ország 16. elnökére.

Page, az oxfordi Fellow of The Queen’s College kutatója azonban védelmébe vette Lincolnt, mondván, az elnök soha sem volt rasszista, s hivatali éveiben végig azt hangsúlyozta, hogy az emigráció csakis önkéntes lehet. A terv végül megbukott, Nagy-Britannia ugyanis attól félt, hogy a rabszolgatartó dél esetleg megnyeri a polgárháborút és beperli Londont az ily módon elvesztett rabszolgákért, ráadásul az amerikai kongresszust is óvatosságra intette a haiti kolonizáció sikertelensége.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár