Interneten a magyar állam első költségvetési zárszámadása
2010. december 15. 08:15
A kiegyezés után Magyarországnak önálló államháztartást kellett létrehozni. Az Ausztriától való elválás és az önállósulás ezen a téren járt a legtöbb gyakorlati nehézséggel. Az 1867. év bevételei azonban végül is felülmúlták az előzetes várakozást, és biztató eredménnyel zárult az első szabályszerű költségvetési év, 1868 is - mutatta be Erdélyi Andrea a Magyar Országos Levéltár oldalán.
A kiegyezés után az állami költségvetésre nézve meghagyták az osztrák kormány által 1867. évre készített költségvetést, mivel a kormány az év folyamán vette át az igazgatást, és még nem terjeszthetett elő Magyarországra nézve önálló költségvetést. Az osztrák és magyar pénzügyminiszterek között 1867. március 8-án létrejött, és az 1867. március 13-án tartott minisztertanács által jóváhagyott megegyezés értelmében azonban a magyar- és erdélyországi költségvetést 1867. március 14-től kezdve elkülönítve kezelték.
A magyar állam költségvetési és zárszámadási jogának alapját az 1848. évi III. tc. 37. §-a teremtette meg. A kormány gazdasági ellenőrzésében az országgyűlés jelentős jogosítványt kapott: hatáskörébe tartozott az állami költségvetés meghatározása. A parlament a költségvetés megszavazásával a kormány által előterjesztett kiadások szükségességét és nagyságát bírálta el. A zárszámadás keretében pedig a költségvetési előirányzatoknak a gazdálkodás eredményeivel történő összevetését végezte el.
Az első állami költségvetést Lónyay Menyhért pénzügyminiszter – a közös ügyi költségeket megszavazó delegációk elhúzódó tárgyalásai miatt – csak jelentős késéssel 1868. április 16-án terjesztette elő a képviselőházban. Az 1868. évi államköltségvetésről szóló törvénycikket (1868:XXVIII. tc.) 1868. szeptember 30-án hirdették ki.
Már 1869 elején, a Pénzügyminisztérium kebelén belül ideiglenesen felállították az Állami Főkönyvelési Osztályt, mely az Állami Számvevőszék létrehozásáig (1870:XVIII. tc.) végezte az összes állami számadások felülvizsgálatát és az állami végszámadás összeállítását. Ez az osztály készítette el a magyar állam első költségvetési zárszámadását, amely az 1868. évre vonatkozott. Lónyay a minisztertanács 1869. július 1-jei ülésén számolt be az 1868. évi zárszámadási munkálatok állásáról: „miután a pénztárak és számvevőségi osztályok a múlt évi zárszámadások összeállítására vonatkozó adatokat bemutatták, a zárszámadások a főkönyvelési osztály által elkészíttettek, s pár nap múlva kinyomtatni fognak. Ezen zárszámadások rendszerint akként készítendők, hogy az egyes minisztériumok számvitelei a következő év közepéig, vagyis június 30-ig lezároltatnak és azontúl az alábbi év költségvetésében felhasználatlanul maradt összegek többé igénybe nem vehetők.”
Ennek ellenére a zárszámadás végleges változatát a minisztertanácsnak csak 1869. október 16-ai ülésén sikerült bemutatnia, ahol az 1868. évi államháztartás eredményeit a következőképpen foglalta össze: „Ezen zárszámadás az 1868-ik évi pénzkezelést elég kedvezőnek tünteti elő, amennyiben részint a kiadási kevesebblet, részint a jövedelmi többlet folytán majd 4 milliónyi fölösleg mutatkozik.” A minisztertanács ezt a tényt örvendetesen tudomásul vette, és jóváhagyta a zárszámadás országgyűlés elé terjesztését.
A képviselőház az 1868. évi zárszámadást 1869. október 18-a és 1870. április 1-e között, a pénzügyminiszter előterjesztésével kezdve és a kormány részére megadott felmentvénnyel zárva az alábbi ügymenetben tárgyalta. Az ügymenet sajnos csak az iktatókönyvek alapján rekonstruálható, mivel az iratok kevés kivételtől eltekintve nem maradtak meg:
1869. október 18.: Lónyay pénzügyminiszter előterjesztése az 1868. évi zárszámadásról, melyet a képviselőház határozata véleményes jelentéstétel végett az állandó pénzügyi bizottsághoz utasított.
1869. november 13.: Az állandó pénzügyi bizottság jelentése a bizottság 3 tagjának különvéleményével együtt. A bizottság nem tartotta magát szakmailag alkalmasnak a zárszámadás felülvizsgálatára, ezért szorgalmazta a „legfőbb államszámszék” mielőbbi felállítását. A különvéleményesek pedig javasolták, hogy készüljön zárszámadás az 1867. év kezelési eredményeiről is, mivel az 1868. évi zárszámadás vizsgálata csak az előző évi államháztartási eredmények összevetésével végezhető el.
A teljes cikk a MOL oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
- 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
- Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
- A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
- Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
- Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
- Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
- Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH tegnap
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait tegnap
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit tegnap
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál tegnap
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr tegnap
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok tegnap
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 2024.05.20.
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 2024.05.20.