Konferencián emlékeztek a kitelepítettekre
2010. október 20. 13:26 MTI
A Hortobágyra hatvan évvel ezelőtt kitelepítettek ügye nem csak az érintetteké és családtagjaiké, azt a magyar kormány is szívügyének tartja, ezért nem hagyja őket magukra - mondta el Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy Budapesten rendezett konferencián.
Korábban
A Deportálás és kitelepítés az ötvenes években címmel rendezett konferencián Rétvári Bence kitért arra is, hogy vasárnap avatják fel Budapesten a deportáltak tiszteletére állítandó emlékművet, amellyel - mint mondta -, húsz éves adósságot törlesztenek.
"Az emlékmű és a megemlékezések mind annak a záloga, hogy soha senki ne felejtse el, voltak akik az embertelenségben emberek maradtak, legyőzték a rendszert önmagukban" - fogalmazott a KDNP-s politikus. (A fővárosi közgyűlés tavaly augusztusban egyhangúlag fogadta el az öt frakció közös javaslatát, hogy emlékművet állítsanak a Hortobágyra kitelepítetteknek. A főváros I. kerületében felavatandó emlékmű lesz az első országos emlékhely, amely a 12 hortobágyi kényszermunkatábor elszenvedőinek, illetve a több mint 15 ezer budapesti kitelepítettnek állít emléket.)
Hantó Zsuzsa szociológus a történteket felidézve elmondta: a hortobágyi deportálási hullám 1950. június 23-án kezdődött. A rákövetkező években több ezer családot hurcoltak kényszermunkatáborokba. Az embertelen körülmények között tartott családok fegyveres őrizet mellett, jogaiktól, emberi méltóságuktól megfosztva végeztek nehéz fizikai munkát. Rámutatott: az 1953. júniusi amnesztia sem hozott lényeges javulást, senki nem mehetett vissza eredeti lakhelyére, semmit nem igényelhetett vissza az elkobzott javakból és csak segédmunkát végezhettek.
Kuthi Anna szociológus, a téma kutatója előadásában azt emelte ki, hogy a fiatalok egyáltalán nem tudnak az 1950-53 közötti hortobágyi deportálásokról, arról, hogy családok ezreinek életét tették tönkre. Kutatásában a fiatal szociológus - aki a Hortobágyra gyerekként deportáltak 1953 utáni visszailleszkedését vizsgálta - kitért arra is, milyen elhallgatások voltak a családokban, miért nem tartották fontosnak a történtek "továbbadását".
Mint elmondta: a rendszer indukálta az elhallgatásokat, s ami megdöbbentő volt számára, az a "kötelező történelmi amnézia". Amikor 1953-ban amnesztiával elengedték ezeket az embereket, kötelező felejtést róttak rájuk - mondta. A rendszerváltás volt az a pillanat, amikor elkezdtek mesélni az ott történtekről, de még most is kevesen tudnak a deportálásokból, hiányzik a történelemkönyvekből - fűzte hozzá.
Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, aki maga is kitelepített volt családjával, személyes visszaemlékezéseit osztotta meg a jelen lévőkkel. A konferencián jelen volt Mádl Dalma, a volt köztársasági elnök felesége, aki fiatalként egy mohácsi gimnazista lánynak segített menekülni a hortobágyi kitelepítések elől.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2014
- Így látta a sajtó Kárpátalja visszafoglalását
- Az embermentő Jane Haining
- Mi történt Kamenyec-Podolszkijban?
- A bundázás egyidős a futballal
- A hét törpe kalandjai Auschwitzban
- A kóser konyha különlegességei
- Hogyan kampányoltak a római politikusok?
- A numerus clausustól a numerus nullusig
- Így temettük el "Kossuth apánkat"
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából 10:35
- Kezdetben kompokkal szállították át a transzszibériai vasút szerelvényeit a Bajkál-tavon tegnap
- Több tucatszor támadták Nagy-Britanniát a német zeppelinek tegnap
- Rendezőként és zeneszerzőként is elkápráztatta Hollywoodot Clint Eastwood tegnap
- Elszántan harcoltak, de a britek taktikája végül felmorzsolta a búrok ellenállását tegnap
- Korábban be nem mutatott képeket láthatunk a Robert Capa életműkiállításon tegnap
- Műhelytúra és aranymosás is szerepel a Múzeumok éjszakája idei programjai között Esztergomban tegnap
- Napóleont és a németeket is elkápráztatta a Hódító Vilmos történetét elmesélő bayeux-i kárpit tegnap