Helyreállították "Kis Petra" egyedülálló falfestményeit
2010. szeptember 15. 09:54
A régészek már lemondtak róla, a szakembereknek azonban mostanra sikerült megtisztítaniuk a beduin tábortüzektől befeketedett falfestményeket Petra barlangjaiban.
Korábban
A hároméves kitartó munka eredményeképpen kétezer éves, bonyolult kompozíciójú, fényes hellenisztikus freskók tárultak a régészek szeme elé - mutattuk be nemrég mi is. „Idegőrlő munka volt. Nem fogtuk fel, hogy valaha is meg tudjuk tisztítani ezeket a festményeket, s kezdtük azt gondolni: ez egyszerűen lehetetlen vállalkozás. Csak félúton derült ki” – mondta el az egyik szakember, Stephen Rickerby.
A freskók a Kis Petrának nevezett Siq al-Baridban, öt kilométerre Petrától találhatók. Petra hatalmas faragott kőszikláiról híres, amelyeket az időszámításunk előtt több száz évvel ezelőtt érkezett arab nabateusok hoztak létre. A nabateusok virágkora az i.e. 2. századra tehető, ekkoriban tömjént és különféle aromákat szállítottak Arábiából a Mediterráneumba, majd államalakulatukat a Római Birodalom szívta fel.
A hellenisztikus művészet nyomai egykoron számos városukban volt tetten érhető, de a most helyreállított műremekek kivételszámba mennek. „A legtöbb megmaradt falfestmény nagyon egyszerű, míg ezek figuratívak. Valódi művészet, amely túlmutat a dekoráción. A falak szárnyas puttókkal vannak tele, akik gyümölcsöt szednek, vagy éppen a szőlőket dézsmáló madarakat hajtják el” – magyarázta Rickerby.
Petra romjai eredetileg festettek voltak, de évszázadok alatt az elemekkel vívott harcokban végül az enyészetté váltak, s ma már szinte csak a vörös kő látszik, amelyről a helyet világszerte ismerik. „Mindenki a sziklákkal azonosítja Petrát, s csak kevesen tudják, hogy a falakat festették. Petrát egy festett városként kell elképzelnünk. A felfedezés segítségével most betekintést nyerhetünk, hogyan nézett ki valójában a terület” – mondta Rickerby. „Úgy gondolom, hogy a festmények újabb és újabb turistákat fognak vonzani” – tette hozzá.
A naturalista falfestmények virágokat, madarakat és rovarokat ábrázolnak, s ezeket a régészeknek már sikerült beazonosítaniuk, míg a jelenetek a görög Dionüszoszhoz, a bor és mámor istenéhez kötődnek. A kutatók reményei szerint a felfedezések segíthetnek betömködni a lyukakat a görög és a római festészet közötti átmenetet illető hiányos tudásunkkal kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.