Kennedy elnök és a pápa keresztes hadjárata
2010. április 27. 10:04
A szegedi MÉH-telepről több olyan állambiztonsági irat is előkerült, amelyek alapján bepillantást nyerhetünk, hogyan is működtek a szolgálatok a Kádár-korszakban. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának 1961-es éves jelentése sokat foglalkozik az egyházakkal, illetve papok és lelkészek politikai beállítottságával - számol be róla a Szeged Kurir.
Korábban
„A klerikális reakcióra mért csapás; erkölcstelen, romboló tevékenységük leleplezése tovább csökkentette az egyház tömegbefolyását. Ez konkrétan lemérhető a templombajárók és a hitoktatásban résztvevők számának csökkenésében. 1960-hoz viszonyítva 50%-kal kevesebben iratkoztak be hitoktatásra. Az általános iskolai tanulók 9,7%-a jelentkezett hittanra, s a beiratkozottak 25-30%-a már eddig lemorzsolódott” - írta Varga János alezredes, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályának vezetője.
A hatóságok minden egyházi megmozdulást figyelemmel tartottak. Információval rendelkeztek arról is, hogy mi hangzott el a szentesi református lelkész otthonában rendezett sakkpartin. Például Kanász Nagy József nyugalmazott református lelkész szerint „Kennedy lesz az első katolikus államelnök, aki nem fog vacillálni, mint elődje, hanem a pápával karöltve, a nyugati kereszténységet egységbe tömörítve, keresztes hadjáratot indít a kommunizmus ellen”.
A Politikai nyomozó Osztály vezetője szerint 1961-ben a katolikus papok úgy beszéltek egymás között, hogy az ő befolyásuk néhány év múlva minimálisra csökken. Többen a kiugrást fontolgatták. Példaként hozta fel a szatymazi papot, aki szabadságot vett ki, hogy egy gépjárművezetői tanfolyamon vegyen részt, hogy aztán a polgári életben tudjon elhelyezkedni.
„A reakciós, a Vatikán hű papjai - látva befolyásuk csökkenését -, minden lehető eszközt megragadnak, hogy a törvényesen biztosított működési kereteket túllépjék” - írta a Politikai Nyomozó Osztály vezetője. Szegeden (is) megfigyelték azokat az egyházi személyeket, akik nem voltak hajlandóak beállni a sorba, és azt tenni, amit a - Kádár János vezette - hatalom megkövetelt tőlük. Ügynökökkel figyeltették, valamint poloskákat telepítettek a lakásukba azoknak, akiket „reakciósnak” bélyegzett meg a kommunista hatalom. Pedig sokan közülük nem politizáltak, csak fontosabbnak tartották lelkiismeretük hangját, mint a kommunista párt szavát.
Tovább a cikk folytatásához és a teljes dokumentumhoz
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.