Kőkori hobbinak vélték a barlangfestmények készítését
2010. április 22. 11:01 Science Daily
Az 1880-as években sokként érte a nemzetközi tudományos közéletet az altamirai barlangfestmények felfedezése: ezek miatt ugyanis alapjában kellett újraértékelni a prehisztorikus korok emberéről gondoltakat.
Korábban
Az ötlet, hogy a paleolitikus remekművek vallási háttérrel készültek, ma már nem számít újdonságnak. Az antropológusok, régészek és történészek azonban ezeket egykor mégis hitbéli kontextusuk nélkül próbálták meg értelmezni, szimplán esztétikai és dekoratív képeknek tartva azokat.
Eduardo Palacio-Pérez, a Kantábriai Egyetem kutatója szerint az antropológusok a 19. század végéig és a 20. század elejéig úgy vélték, hogy az ősi korok embere szimplán szabad idejük eltöltésére faragta szobrait. Az Oxford Journal of Archaeology című szakfolyóirat legújabb számában megjelent tanulmány (Cave Art And The Theory Of Art: The Origins Of The Religious Interpretation Of Palaeolithic Graphic Expression) bemutatja, hogy mindez miként változott meg, és miként zajlott le az átmenet a pihentető-dekoratőr elképzelésről a vallási-szimbolikusra.
A paleolitikus művészet megismerésének gyökerei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a régészeti ásatásokon fellelt tárgyakat egyértelműen erre az időszakra datálták. 1879-ben azonban az altamirai barlangok felfedezésével a helyzet megváltozott: az ott azonosított festményeket két évtizeden át senki nem volt hajlandó a megfelelő kontextusban kezelni - azokat a legtöbben túlontúl lenyűgözőnek és tökéletesnek tartották, hogy egy időszakban készüljenek a faragványokkal, amik jobban illettek a primitív ember alkotta képzethez.
A posztimpresszionisták és más művészeti tevékenységek és irányzatok hatására azonban ez a kérdés is átértékelődött, emellett a fotózás, és a gyarmati leletanyagok tömeges Európába érkezésével a korábbi nézetek is megváltoztak, így egyre többen hittek abban, hogy mindez a korai vallásosság szerves része lehetett, nem pedig szimpla szórakozás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. Mezőgazdasági és ipari termelés, kereskedelem a középkorban és a kora újkorban
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Valóban összeomlott a holland gazdaság a 17. századi tulipánmánia után?
- Mekkora volt a 17. századi holland tulipánmánia okozta pénzügyi összeomlás?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Létezett-e a középkorban „turkáló”?
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.