A norvég bábkormány szovjet területeket kért Hitlertől
2010. április 9. 11:43 MTI
A Norvégiát kormányzó bábkormány többször is kérte a náci megszállás idején Hitlertől, hogy a Szovjetunió területéből juttasson bizonyos részeket a skandináv országnak - derült ki az Oslóban nyilvánosságra hozott dokumentumokból.
Korábban
A norvég országos levéltár honlapján közzétett iratokból kitűnik, hogy a náci megszállás (1940-1945) alatt évekig kormányzó Nemzeti Egységpárt az északnyugat-oroszországi Murmanszk térségét, valamint Ukrajna és Fehéroroszország egy részét akarta megkaparintani.
A Vidkun Quisling vezette párt 1941 júniusa után erőteljes kampányt indított annak érdekében, hogy elfogadtassa a német hatóságokkal azt az ötletet, miszerint kerüljön Norvégia kormányzása alá a Szovjetunió egy része. A norvég bábkormány egyes miniszterei még el is utaztak Ukrajnába, hogy kiválasszák a megfelelő területet.
A náci Németország hadserege hetven évvel ezelőtt, 1940. április 9-én rohanta le Norvégiát. Az évforduló előestéjén a norvég országos levéltár ötezer második világháborús dokumentumot tárt a nyilvánosság elé, s az iratok közül 281 foglalkozik a "Lebensraummal" - az árják életterével - kapcsolatos norvég törekvésekkel.
Heinrich Himmler, a náci párt fegyveres alakulatának, a Waffen SS-nek a vezetője azonban nem szándékozott szovjet területeket átengedni Norvégiának, hanem úgy képzelte el, hogy a norvégokat, mint "felfegyverzett gazdálkodókat" küldi csatasorba. A nácikat 1944 végén kisöpörték a Szovjetunióból, és a szovjet csapatok megkezdték a Norvégia északi részén állomásozó német katonák elűzését is.
A háború végén Quislinget hazaárulásért halálra ítélték, és 1945. október 24-én kivégezték. Neve több nyelven is az "áruló" szinonimája lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.