Újabb szent helyeket nyilváníttatnának örökséggé Ciszjordániában
2010. február 24. 17:42 MTI
Ciszjordániai zsidó telepesek újabb két bibliai szent hely izraeli történelmi örökséggé nyilvánítását kérték Benjámin Netanjahu kormányfőtől.
Korábban
A Jediót Ahronót című napilap szerint a telepesek levélben fogalmazták meg igényüket, egy nappal azután, hogy az izraeli miniszterelnök egy hasonló intézkedése palesztin szervezetek éles bírálatát váltotta ki. Netanjahu vasárnap közölte, hogy Ráhel, valamint a pátriárkák sírját is felveszik Izrael történelmi örökségének a listájára.
A Betlehemben, illetve Hebronban található két szent hely eddig is politikai-vallási feszültségek forrása volt Izrael és a palesztinok között. A döntést elítélte - többek között - a Palesztin Hatóság és ellenlábasa, a Hamász radikális iszlamista mozgalom is.
A Hebron mellett élő telepesek két bibliai alak ciszjordániai területen lévő feltételezett sírjának izraeli örökséggé nyilvánítását kérték. Egyikük Otniél fia, Kenaz, aki az első volt a bibliai bírák közül, a másik pedig Rút, a bírák korában élt moábita nő.
Veszélyezteti a közel-keleti béketárgyalások felújítását az, hogy Izrael történelmi öröksége részének nyilvánított két, a zsidók és a muzulmánok által is szentként tisztelt ciszjordániai helyet - figyelmeztetett Jászir Abed Rabbo, a palesztin elnök tanácsadója. Rabbo szerint az izraeli kormány nem akar békét vagy komoly tárgyalásokat, és stratégiájával "szándékosan mérgezi a légkört". "Ebben a helyzetben nehéz lesz, ha ugyan nem lehetetlen, újraindítani a tárgyalásokat, legyenek azok közvetlenek vagy közvetettek" - fejtette ki az elnöki tanácsadó újságírók előtt Rámalláhban.
Mahmúd Abbász palesztin elnöke kedden provokációnak nevezte Netanjahu döntését, és arra figyelmeztetett, hogy "vallásháború" robbanhat ki. Simon Peresz izraeli államfő ugyanakkor igyekezett hűteni az indulatokat. "Azt fogjuk mondani gyermekeinknek, hogy ez egy történelmi és szent hely a zsidó nép számára. Ez nem jelenti azt, hogy muzulmánoknak ott nincs semmi joga" - fejtette ki Peresz.
Hebronban már hétfőn összecsapások robbantak ki az izraeli hadsereg és palesztinok között, nem messze a pátriárkák sírjától. A műemléket két részre osztották, egyik felét zsidó, másik felét pedig muzulmán zarándokok látogathatják azóta, hogy egy zsidó telepes 1994-ben 29 palesztint gyilkolt le az imateremben. Ráhel sírja egészen közel van Betlehemhez, az oda vezető út mellett temette el Jákob a szülésbe belehalt asszonyt. Jákob emlékkövet állított a sír fölé. Ez volt az első sírkő, amelyet a Biblia említ. A zsidók és muzulmánok által egyaránt tisztelt sír fölött most egy kis kupolás épület magasodik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap