Megérzéseire hallgatott a minószi hajótörések kutatónője
2010. január 13. 09:06
Kréta évszázadok óta a régészek egyik paradicsoma. A helyi hajózás ókori történetéről azonban egész addig igen keveset tudtak, amíg egy régésznő megérzéseire hallgatva fel nem tárt egy különleges roncsot.
Korábban
Görögország legnagyobb szigete a bronzkorban a minósziak földje volt: a nép első királyáról, Minószról, a „tengerek mesteréről” kapta a nevét, hiszen Thuküdidész szerint ő alapította meg az első tengerparti államot. A minósziak messze földön híresek voltak a tengeri bátorságukról, melynek köszönhetően kereskedelmi kapcsolatot alakítottak ki Egyiptommal, Anatóliával és a levantei régióval.
A minószi pecsétek és freskók igen gazdagok hajóábrázolásokban, emellett elég részletesek is ahhoz, hogy megmutassák, mennyire lenyűgözők voltak vízi járműveik. A hajók általában mindkét oldalon 15 evezővel és körülbelül egy 15 méter magas, négyzet alakú vitorlával rendelkeztek. A történészek azonban egész addig nem tudtak sokkal többet a minósziak tengeri utazásairól, amíg Elpida Hadjidaki, görög régésznő fel nem fedezte az egyik minószi hajótörés helyszínét.
Hadjidaki, Kréta szigetének Hania nevű városába született és nőtt fel. Szenvedélyes búvár és történész. 2003-ban az Égei Régió Történelem Előtti Intézetétől kapott támogatást, hogy Kréta partvidéke mentén minószi hajóroncsok után kutasson. Csapatával hajóra szállt, és egy hónapon keresztül vizsgálták át a sziget partjait. A kutatás utolsó előtti napján Hadjidaki úgy döntött, megszabadul a technológiától és inkább az ösztöneire hallgat.
Tudta ugyanis, hogy 1975-ben Jacques Cousteau egy csoportot hozott a kicsi Pszíra szigethez, ahol egy bronzkori kikötő található. A Krétától körülbelül 2,5 kilométerre, észak-keleti irányba fekvő földdarabon Cousteau minószi agyagedényeket talált a víz mélyén, és felvetette, hogy ezek talán egy hajótörésből származhatnak.
Hadjidaki és csapata irányba vette azt a környéket, ahol Cousteau is járt. "Gondoltam, lemegyek és ellenőrzöm magam is" – emlékezik a régésznő, "de nem oda, ahol Jacques Cousteau is merült, hanem sokkal mélyebbre.” A megérzés meghozta a várt sikert: Hadjidaki 40 méter mélyen minószi kerámiákat talált, amik talán akkor szóródtak szét, amikor az olajat és a bort szállító hajók elsüllyedtek, valamikor i.e. 1800 és 1675 között.
A kutatásnak köszönhetően azóta több hasonló roncsot is találtak, és ezáltal egyre többet tudunk az egykori hajózásról, ám egyben egyre több kérdésünk is akad azzal kapcsolatban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap