Megtalálták Jeruzsálem legrégibb erődjét
2009. szeptember 3. 16:16
A Jeruzsálemben ásó régészek egy 3700 éves védőfal maradványait találták meg, amely a helyi Régészeti Hatóság szerint a városban valaha talált legrégibb erődítményrészlet lehet.
Korábban
Az i.e. 17. században a nyolc méter magas falat az ókori kánaániták egy átjáró védelmére építhették, amely a dombtetőre épült erődből egy közeli forráshoz, a város egyetlen vízellátási helyéhez vezetett.
Ennek egy kisebb szakaszát már 1909-ben is felfedezték, ám a régészek most egy 25 méter hosszú szakaszt ástak ki, és a kutatók szerint további részek is lehetnek a föld alatt. Ezeket azonban egyelőre nem kereshetik tovább, ugyanis a feltárásokra a gazdasági válság miatt nincs több pénz.
A régészek most első alkalommal fedeztek fel ilyen monumentális, Heródes kora előtti emlékeket, aki 2000 évvel ezelőtt az egész települést átépíttette. Ronny Reich, a Haifai Egyetem ásatásvezető régésze szerint a különleges lelet arra utal, hogy Jeruzsálem a középső bronzkorban is jelentős település lehetett, hatalmas épületekkel, és nagyszámú lakossággal.
Jeruzsálem a középső bronzkortól kezdve (i.e. 2000-1750) városias település, valószínűleg kereskedelmi csomópont volt. Az izraeli törzseknek az i.e. 13. század második felében lezajlott bevándorlása után, i.e. 1000 körül Dávid király foglalta el a kánaánitáktól, és az általa alapított Izrael királyságának fővárosává tette. Fia, Salamon király (i.e. 961-922 között uralkodott) új akropoliszt építtetett, halála után Jeruzsálem a kettészakadt ország déli része, Júda fővárosa lett.
A felfedezésre Jeruzsálem óvárosán kívül, az úgynevezett Dávid városában került sor, amelynek kutatását politikai viták mérgezik. Az egyik leggazdagabb régészeti lelőhely ugyanis a palesztinok által követelt térség kellős közepén található, amely 1967 óta Izrael államé. Az ásatásokat a zsidó telepeseket pénzelő Elad támogatja, amely egyben minél több palesztin házat vásárol fel, és bont le a környéken.
A kritikusok szerint így a hasonló régészeti felfedezések is csak a zsidó irányítást betonoznák be Jeruzsálem azon részén, amelyet a palesztinok is jövendő államuk fővárosául használnának.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Egyiptom
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Megtalálták II. Ramszesz fáraó szobrát
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- A Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült az arab államok egyesítésére törekvő Nászer elnök
- Előnyei mellett súlyos károkat is okozott a hatalmas Asszuáni-gát
- Fáraók neve vezette sikerre a hieroglifák megfejtőjét, Jean-François Champolliont
- Túlvilági tippekkel és trükkökkel látta el olvasóit az egyiptomi Halottak Könyve
- A törökök „hitehagyása” hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget
- Hat évnyi eredménytelen kutatás után ütötte meg a főnyereményt Howard Carter
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz 09:50
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor 09:05
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.