A szovjetek tudtak a készülő náci támadásról
2009. június 24. 15:23 MTI
A szovjet hírszerzés részletesen tájékoztatta a korabeli moszkvai vezetést a hitleri Németországnak a Szovjetunió ellen készülő támadásáról, sőt az első katonai csapás tervezett időpontjáról is tudomást szerzett - derül ki az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) titkosítás alól feloldott levéltári irataiból.
Korábban
Az iratok szerint a szovjet hírszerzés legértékesebb berlini hírforrása, Willy Lehmann német rendőrtiszt 1941. június 19-én közölte a szovjet titkosszolgálat berlini rezidentúrájával, hogy Adolf Hitler náci diktátor végleges elhatározásra jutott: megtámadja a Szovjetuniót. A szovjet hírszerzéssel Breitenbach fedőnéven együttműködő Lehmann azt is tudatta, hogy a német hadseregnek kiadták a parancsot, hogy 1941. június 22-én hajnali három órakor támadja meg a Szovjetuniót. Az információt még 19-én este továbbították Moszkvába.
Lehmann 1911-ben közrendőrként kezdte pályafutását a berlini rendőrségen, de korán megnyilvánuló tehetsége miatt rövidesen áthelyezték a kémelhárító osztályhoz. Az első világháború alatt szakavatott elhárító tisztnek bizonyult. A szovjet hírszerzéssel 1929-ben kezdett együttműködni, ideológiai megfontolásokból. Az SzVR képviselői megjegyezték: Lehmann jelentős számú eredeti dokumentumot és jelentést adott át a berlini szovjet hírszerzőknek. Ezek a német politikai rendőrség, a Gestapo, valamint a háborús időkbeli német hírszerzés és kémelhárítás, az Abwehr felépítését, személyi állományát és tevékenységét írták le.
A Gestapo-táviratok megszerzése segítette a szovjet rejtjelezőket a német kódok megismerésében. "Breitenbach" a német hadiiparról is fontos iratokat adott át, új tüzérségi fegyverek, páncélozott járművek, gránátvetők (műszaki) leírását. A német tiszt azonban lelepleződött, s 1942 decemberében a Gestapo épületében kivégezték.
A korszakot tanulmányozó történész, Teodor Gladkov érdekességként megjegyezte: Lehmannak semmi köze a Julian Szemjonov regénye alapján 1973-ban forgatott, kultikussá vált A tavasz tizenhét pillanata című filmhez, amelyben Vjacseszlav Tyihonov alakította a zseniális orosz kém, Max Otto von Stirlitz Standartenführer - Makszim Makszimovics Iszajev őrnagy - szerepét. Ez utóbbi a szovjet hírszerző általános irodalmi alakját jelenti, Lehmann ráadásul német nemzetiségű volt, míg a filmvásznon látható Stirlitz szovjet - tette hozzá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.