Nem az ember felelős a barlangi medve kipusztulásáért
2008. november 26. 18:10 MTI
A fagy végezhetett az óriási barlangi medvével Európában a legutolsó jégkorszak során, mintegy 28 ezer évvel ezelőtt, nem pedig a vadászok, mint azt korábban hitték - derült ki egy osztrák-brit kutatásnak köszönhetően.
A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb. 250-300 ezer éve jelent meg a pleisztocén kori Európában. Elnevezése onnan származik, hogy csontjait főleg európai barlangokban találták meg igen nagy számban. Ez arra utal, hogy több időt tölthetett barlangokban, mint a mai barnamedve, amely csupán a téli álom időszakára keres védett üreget.
A barlangi medve, amely Spanyolországtól kezdve az Uralig Európa-szerte mindenütt előfordult, egy sor más nagytestű állattal, olyanokkal, mint a gyapjas mamut, óriás szarvas, gyapjas orrszarvú és a barlangi oroszlán - együtt tűnt el a Föld színéről a tízezer évvel ezelőtt befejeződött utolsó jégkorszak alatt.
Osztrák és brit kutatók, akik a barlangi medve Alpokban fellelt maradványait szénizotópos vizsgálatnak vetették alá, arra a következtetésre jutottak, hogy az Ursus spelaeus 27800 évvel ezelőtt halt ki, azaz 13 ezer évvel korábban, mint eddig feltételezték. A többnyire vegetariánus életmódot folytató barlangi medve, amelynek a testsúlya akár az egy tonnát is elérhette, lényegesen nagyobb volt, mint a barnamedve. Kihalását a hirtelen lehűlt éghajlat okozhatta, s az, hogy a fagy kipusztította a gyümölcsöket, növényeket, diót, amely az állat fő tápláléka volt. "Nincs túl sok bizonyíték arra nézve, hogy az emberi tevékenység okolható a barlangi medvék kihalásáért" - írják a kutatók tanulmányukban, amely a Boreas című tudományos folyóiratban látott napvilágot.
A cikk egyik társszerzője, Martina Pacher, a Bécsi Egyetem kutatója szerint vizsgálataik arra derítettek fényt, hogy a barlangi medve az elsők között halt ki. "A többi állat később és különböző időben pusztult ki az utóbbi 15 ezer év alatt" - emelte ki Martina Pacher, aki szerint a korábbi vizsgálatok során a kutatók hibáztak a barlangi medvék maradványainak kormeghatározásánál. Előfordulhatott, hogy a barlangi medve maradványait a barnamedvéével tévesztették össze.
"A továbbiakban arra az alapvető kérdésre kell választ kapnunk, hogy miért maradt fenn mind a mai napig a barnamedve, míg a barlangi medve kipusztult" - mutatott rá a tanulmány másik társszerzője Anthony Stuart, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója. Feltételezése a válasz az étrend különbözőségeiben, a medvék téli hibernációs szokásaiban, földrajzi elterjedtségükben, élőhelyükben, s valószínűleg a vadászatban keresendő.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2013
- A múlt század romkocsmái
- A Romanov-ház utolsó évtizedei
- Udvari bolondok a történelemben
- Száz éve épült a szőnyi álomkastély
- Udvari arcképfestők és fejedelmi modelljeik
- A Magyar Néphadsereg és az Egri csillagok
- A Kennedy-család és az öröklött hírnév
- Nem volt könnyű életük az újkori udvari bolondoknak
- Robert Capa és Magyarország
- A legnagyobb titokban hajtotta végre a kitelepítéseket az ÁVH 20:20
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait 18:05
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap