Golfkocsikkal száguldozhatunk a piramisok mellett
2008. augusztus 14. 13:59
Vissza akarjuk adni a piramisok bűvös varázsát - hangsúlyozta Zahi Hawass, az Egyiptomi Régiségek Főtanácsa vezetője egy 26 millió dolláros (4,15 milliárd forintos) programmal kapcsolatban.
Korábban
A három gízai piramis valaha sivatagi magányban állt, ám ahogy Kairó mind jobban terjeszkedett, a külvárosok elérték az antik világ ötezer éves csodáit, amelyeket helyenként csupán egy alacsony kőfal választott el a 21. századi forgatagtól, a sivatag felé a terep viszont teljesen nyitott volt. Ez a gyakorlat teljesen szokatlan a műemlékvédelemben, különösen összehasonlítva az ókori világ más becses emlékével - az athéni Akropolisszal, vagy a jeruzsálemi siratófallal, amelyeket igen szigorúan őriznek.
E nyitottsággal jócskán (vissza)éltek a turisták: a 19. században a három piramis közül a legnagyobb, Kheopsz piramisának a megmászásával ugyanis divatba jött, hogy a látogatók az óriási, 2,5 tonnás kőtömbökön "lépegetve" igyekeztek a magasba jutni. A "piramismászás" gyakorlata az 1970-es évekig folytatódott, míg egy kapatos turista fatális kimenetelű balesetet nem szenvedett: ezután tiltották meg a hatóságok a sajátos "sportágat". A látogatók azonban továbbra is minden korlátozás nélkül kószálhattak a Gízai-fennsíkon, ahol sok temetkezést és egyéb régészeti lelőhelyet csupán részben tártak fel, s így könnyen károsodhatnak.
Hoszni Faruk kulturális miniszter a bemutatón |
A turistáknak ugyanakkor sok bosszúságot okoztak a külföldieket folyamatosan zaklató árusok és tevehajcsárok. E kaotikus állapotoknak azonban vége: a piramisokat immár egy 19,3 kilométer hosszú fémkerítés veszi körül, amelynek magassága helyenként eléri a 4 métert. A turisták egy téglaépületen keresztül jutnak be, amelynek tucatnyi bejáratát fémdetektorral és röntgenberendezéssel látták el. Miután a látogatók bejutottak a fennsíkra, minden lépésüket 199 kamera lesi, ezek "figyelmét" a térség egyetlen szeglete sem kerüli el.
Az árusokat és a tevehajcsárokat nem engedték be a területre - utóbbiak a fennsík szélén várakoznak azokra a turistákra, akik tevegélni szeretnének, vagy le akarják magukat fényképeztetni "a sivatag hajójának" társaságában. A 26 millió dolláros (4,15 milliárd forint) projekt hét évvel ezelőtt kezdődött, s még távolról sem fejeződött be, hiszen új világítási rendszert terveznek. Kávézó, könyvüzlet, látogatóközpont is épül, s olyan "golfkocsik" szállítják majd a turistákat, mint amilyeneket Luxorban, a Királyok Völgyében és más régészeti helyszíneken rendszeresítettek.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Kádár
- Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
- Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- Mit keresett a Szent Korona Amerikában?
- Kádár Jánossal is találkozott Fidel Castro jobbkeze, „Commandante” Che Guevara
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt tegnap