Ünnepélyesen felavatják a Vaskapu-csatornát
2004. szeptember 13. 12:06
Az al-dunai hajózás legnagyobb akadálya évszázadokon át a Vaskapu volt. A veszélyes szakasz csak magas vízállás esetén volt járható. A hajózási akadályok leküzdésére már a római időkben is kísérletet tettek. A Duna medrében levő sziklákat az akkori technikával nem tudták eltávolítani, ezért a jobb part mentén hajózócsatorna építésébe fogtak. A római idők elmúltával azonban az Al-Duna mint kereskedelmi út hosszú időre jelentőségét vesztette. Csak a napóleoni háborúk utáni gazdasági visszaesés hívta fel a figyelmet az addig elhanyagolt keleti kereskedelemre. A Magyar Királyi Helytartótanács 1840-ben kidolgozta a folyam átfogó szabályozásának tervét, a munka megkezdését azonban az irreális költségek lehetetlenné tették. Az állami kezdeményezés után Széchenyi István gróf is kiállt a Vaskapu szabályozása mellett, aki 1830 júniusában Pestről indulva a Fekete-tengerig hajózott egy négyevezős lélekvesztőn. Útját Konstantinápolyban fejezte be, ám ott hiába győzködte a szultánt és a török hatóságokat a tervezett építkezés hasznáról. A krími háborút lezáró párizsi béke 1856-ban kimondta a dunai közlekedés szabadságát, így a Vaskapu szabályozásának kérdése nemzetközi szinten is előtérbe került. 1878-ban a Berlini Kongresszus döntése értelmében ennek költségeit és technikai megvalósítását az Osztrák-Magyar Monarchiára bízták. A korszak mércéje szerint hatalmas vállalkozásról volt szó: a partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát kellett kiemelni, 162 ezer köbmétert pedig a zúgó áradatban kellett felrobbantani. A csatornát 1896. szeptember 27-én avatták fel. Az összes munkálatok azonban csak 1898-ra készültek el és a többi csatornával együtt október 1-jén adták át a forgalomnak. Az építkezés költsége eredetileg 9 millió korona lett volna, amit ugyan alaposan túlléptek, de a ráfordítás még így is hamarosan megtérült.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek tegnap
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 2024.04.26.
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 2024.04.26.