Aláírják a háromhatalmi egyezményt
2004. szeptember 13. 12:06
1940. szeptember 27-én Berlinben aláírták a Németország, Olaszország és Japán közötti ún. `háromhatalmi szerződést`.
Előzményként Németország és Olaszország 1936. október 25-én írta alá az ún. antikomintern paktumot, s ezzel létre jött a Berlin-Róma tengely, amely sokoldalú együttműködést jelentett a két állam között. 1940 szeptemberében napirendre került a két tengelyhatalom és Japán kapcsolatainak szorosabbra fűzése. Japán figyelmét a Kínával szemben elszenvedett kudarcai a nagyhatalmak távol-keleti gyarmatai felé fordította. Anglia és Franciaország meggyengülése kedvezett nekik, az USA azonban ellenállt a japán expanziónak. 1940. szeptember 27-én Berlinben Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter, valamint Kurusu japán nagykövet aláírták a Németország, Olaszország és Japán közötti ún. "háromhatalmi szerződést". A megállapodás szerint a három ország politikailag, gazdaságilag és katonailag együttműködött, támogatta egymást, "ha az aláíró felek egyikét támadás éri egy olyan ország részéről, amely jelenleg nem vesz részt az európai háborúban, vagy a kínai-japán konfliktusban." A felek kihagyták a dokumentumból a Szovjetunióhoz fűződő viszonyukat, együttműködésük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ellen irányult. Német- és Olaszország Európában alakított ki "új rendet", Japán pedig helyzetének megerősítésére törekedett a Csendes- és Indiai-óceán térségében. Hitler koncepciója szerint egy erős Japán lekötheti az Egyesült Államokat, s az nem fog beavatkozni az európai háborúba. A japánok viszont ki akarták várni, míg az USA az európai hadszíntereken köti le magát, s azutánra tervezték a támadást. Roosevelt szívesen kiegyezett volna a Távol-Keleten, ehhez azonban elvárta volna, hogy Japán kivonuljon a kínai területekről. Patthelyzet alakult ki, amelyet csak a japánok 1941. decemberi, Pearl Harbor-i támadása borított fel. A kelet-európai kisállamok - Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia - élén akkor már németbarát vezetés állt, ezért lelkesen csatlakoztak az egyezményhez. Magyarország november 20-án írta alá a dokumentumot. A három állam a megállapodás katonai részét 1942. január 18-án írta alá, amelyben egyeztették a katonai együttműködés kérdéseit.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2019
- Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
- Az 1990. októberi taxisblokád
- Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
- 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
- A zselízi Eszterházy-kastély
- 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
- A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
- A Drechsler-palota különc asztaltársasága
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap