Caesar és a pápák küzdelme a csillagokkal: öt érdekesség a szökőévekről

Nem ugyanúgy működnek a születésnapok és a névnapok

Mindössze ötmillió ember él a Földön, aki szökőnapon született. Február 29-én megszületni körülbelül egy az 1461-hez esélye van az embernek, a névnapokkal azonban más a helyzet: a naptár hivatalosan nem február 29-ét, hanem február 24-ét tekinti szökőévekben a szökőnapnak.

Ez azt jelenti, hogy szökőévekben február 24-én nincs egyetlen névnek sem napja, és az innentől a hónap végéig tartó névnapok (február 24-28.) tolódnak el eggyel – a február 28-ai névnapok kerülnek át tehát február 29-ére. E jelenséget „Mátyás ugrásának” is nevezik, mivel február 24. Mátyás napja.
 

1. Több ókori kalendárium egész szökőhónapokat tartalmazott
2. A szökőévet Julius Caesar vezette be – de az egyiptomiaktól vette át
3. A rómaiak sem számoltak tökéletesen
4. Február 29. több helyen is különleges szerepet játszik a házasságban
5. Nem ugyanúgy működnek a születésnapok és a névnapok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2011

• A hódolat ünnepe
• Liszt: a kompozítor
• Szeretni kell, ennyi az egész
• Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
• Tutanhamon utolsó őre
• Horthy és Gömbös: két kultuszteremtés Magyarországon
• Liszt Ferenc furcsa famíliája
• Liszt: a szívtipró