A valaha mért legtovább tartó lassú földmozgás okozta a Szumátrán pusztító földrengést 1861-ben
2021. május 14. 10:36 MTI
Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést – állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.
Korábban
Eredményeik szerint a jelenlegi globális földrengéskockázati elemzések hiányosak lehetnek.
A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak el egymáson, hogy jelentős földrengést vagy pusztítást okoznának. Ez évente vagy napi szinten néhány centiméternyi elmozdulást jelent – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
A szingapúri kutatók a tengervízszint változásainak tanulmányozása céljából vizsgáltak úgynevezett mikroatollokat alkotó ősi korallokat a Szumátrához közeli Simeulue-szigetnél.
Az oldalirányba és felfelé is növő korallmikroatollok a látható növekedési mintáik révén a tengervízszint és a tengerszint feletti magasság változásainak természetes mérőműszerei.
A kutatók összevetették a mikroatollok adatait a tektonikus lemezek mozgásának szimulációival és megállapították, hogy 1829-től egészen az 1861-es szumátrai földrengésig a Simeulue-sziget délkeleti része a véltnél gyorsabban süllyedt alá a tengerbe, ami egy lassú földrengésre utal.
A lassú földrengés hatására a tektonikus lemezek találkozásánál lévő sekély régióban ugyan mérséklődött a nyomás, ám áttevődött egy szomszédos mélyebb szegmensbe, ami végül 8,5-ös erősségű földrengéshez és szökőárhoz vezetett 1861-ben, rengeteg halálos áldozatot követelve és hatalmas pusztítást okozva.
A szakemberek szerint ez volt a valaha mért leghosszabb ideig tartó lassú földrengés, amely átírja az ilyen jelenségek időtartamára és folyamatára vonatkozó jelenlegi ismereteket.
A kutatók korábban úgy vélték, hogy ezek a „lassú csúszások” mindössze néhány órán vagy hónapon át tartanak, ám a mostani eredmények azt mutatják, hogy akár évtizedekig is elhúzódhatnak anélkül, hogy a történelmi feljegyzésekben szereplő katasztrofális rengéseket vagy szökőárakat okoznának.
A Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a jelenlegi földrengéskockázati elemzések talán figyelmen kívül hagyják a folyamatban lévő lassú földrengéseket, így az általuk jelentett fenyegetést sem veszik számításba.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.
