A sztyeppe népeit egyesítve hódította meg a világ negyedét Dzsingisz kán
2021. november 15. 15:41
Üldözöttből üldöző
Temüdzsin mindössze kilenc éves volt, amikor apját a tatárok megmérgezték. Az új családfő apja támogatása nélkül teljesen elvesztette befolyását, és féltékeny rokonai üldözésének volt kitéve.
Höelün, Jiszügej magára maradt özvegye Temüdzsinnel és öt kistestvérével együtt évekig a közeli erdőkben bujkált. A család mormotákon és mezei pockokon volt kénytelen élni.
Temüdzsin egy időre hataloméhes rokonai, a tajcsiutok fogságába esett, később pedig a merkitek rabolták el feleségét, Börtét, ám az ifjú minden akadályon túllépett újdonsült szövetségesei segítségével. Temüdzsin fokozatosan lépdelt felfelé a társadalmi ranglétrán, és remek politikai érzékét kihasználva megszerezte a sztyeppei vezető réteg egy jelentős részének támogatását.
Ügyes manőverei eredményeként az 1180-as évek végén (sokak szerint 1190-ben) kánná választották, és a mongol törzsek mintegy fele a fennhatósága alá került.
A következő években minden energiáját arra fordította, hogy véget vessen a belső-ázsiai népek megosztottságának. Eredményes hadjáratok sorát vezette, és a legyőzött törzseket minden alkalommal betagolta szövetségi rendszerébe.
1206-ban, ezúttal már az összes mongol nemzetség részvételével zajló törzsi gyűlésen, a „kurultájon” kagánná, vagyis nagykánná választották. Az ujgur birodalom összeomlása, 840 óta ez volt az első alkalom, hogy Belső-Ázsia nomád törzsei egyetlen vezető alatt egyesültek. Ekkortól viselte a tisztázatlan eredetű Dzsingisz kán nevet, amelynek feltételezett jelentése a „Mindenség Ura”.
A belső egység helyreállítása után a mongolok figyelme kifelé, a letelepült, földműves életformát folytató népek felé fordult. Ez azonban csak az első lépcsőfokot jelentette Dzsingisz kán hosszú távú terveiben. Az újdonsült vezető kijelentette: az egységes mongol nemzetnek nem lehet más célja, mint az egész világ meghódítása.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa 16:05
- Először még a törökhöz közelebbi nyelvnek gondolta a magyart Budenz József 16:05
- Olvasási szokásokról tart pódiumbeszélgetést a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a könyvhéten 14:20
- Komoly elismeréssel díjazták a tiszadobi Andrássy-kastélyt 11:53
- Mesék és népdalok színesítik a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállítását 11:20
- Horvát bánként bizonyította alkalmasságát a trónra Mátyás király egyetlen fia 09:50
- Bár eleinte nagy félelemet keltett, mégsem váltotta be a német reményeket a V–1-es 09:05
- Szobrok és egy rózsafajta is őrzi Anne Frank emlékét Japánban tegnap