A király által felügyelt titkos művelettel ért véget a templomos lovagok története
2020. szeptember 14. 10:07 Múlt-kor
Korábban
A pápa megpecsételi a rend sorsát
1312 márciusában V. Kelemen végül bejelentette döntését: a vallomások és egyéb bizonyítékok alapján „sérthetetlen és örök érvényű rendelettel” feloszlatja a rendet.
Ez azonban nem jelentette a templomosok ügyének végét. Voltak még elvarratlan szálak, közük maga az idős Jacques de Molay nagymester, aki továbbra is Párizsban raboskodott. Újabb két évvel később, 1314 márciusában Molay-t három másik magas rangú templomos vezetővel együtt a Notre-Dame székesegyház elé vezették, ahol a pápa által kinevezett három bíborosra várt a feladat, hogy ítéletet hirdessen felettük.
Az esemény azonban nem úgy zajlott, ahogyan azt eltervezték. Amikor a bíborosok kihirdették, hogy mind a négy férfit életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, a nagymester és egyik társa ellenkezni kezdett, igazságtalannak nevezve az egész procedúrát, és ártatlanságukat hirdették. Évszázadokkal később derült fény csupán arra, Molay és társa miért lepődhetett meg ennyire a bíborosok ítéletén.
2001-ben a vatikáni titkos levéltár munkatársa, Dr. Barbara Frale paleográfus egy helytelenül besorolt középkori dokumentumra bukkant: az 1308 augusztusában keletkezett iratot azóta csak Chinon-pergamennek nevezik. A pergamen leírja Molay és több más magas rangú templomos kihallgatását, amelyet a pápa küldöttei végeztek Chinon városában. A kihallgatás során a kereszt megtagadásáról, szodómiáról és szájon csókolásról kérdezték őket – és a dokumentum azt is rögzíti, hogy vallomását követően Molay bűnbocsánatot nyert az egyháztól. A Chinon-pergament a Vatikán 2007-ben hozta nyilvánosságra.
1314-ben ehhez képest még az életfogytiglani börtönbüntetés sem volt elegendő IV. Fülöpnek: miután értesült Molay tiltakozásáról, megparancsolta, hogy őt és társát még aznap este égessék meg. Jacques de Molay-en és a többi máglyahalált halt templomoson kívül sokan haltak bele fogva tartásuk kegyetlen körülményeibe, illetve a kínzásba, amelynek azért vetették alá őket, mert nem voltak hajlandók beismerni az általuk el nem követett bűnöket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.