A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben
2022. április 17. 12:55 Múlt-kor
Korábban
Kié a felelősség?
Joggal merül fel a kérdés: hogyan mérhette fel ennyire rosszul a kubai viszonyokat az Egyesült Államok vezetése?
Az évtizedek során vita alakult ki azzal kapcsolatban is, hogy Kennedy csak a körülmények áldozata volt, aki a vezérkari főnökök ajánlására vágott bele a kezdettől fogva kudarcra ítélt intervencióra, vagy a tények ismeretében döntött – felelőtlenül – a beavatkozás mellett. Kérdéses az is, hogy a jelentések, amelyek óvatosságra inthették volna, eljutottak-e az elnökig?
Az bizonyos, hogy Kennedy a Disznó-öböl kudarcából tanulva mentette meg a világot egy még nagyobb konfliktustól, hiszen a rakétaválság idején szembement azoknak a vezérkari főnököknek a tanácsaival, akik részben a Disznó-öböl kudarcának okozói is voltak.
A visszatérő kubaiak fogadása 1962. december 29-én
Noha az elnök magára vállalta a felelősséget, a CIA szerepe szintén nem elhanyagolható tényező a balul elsült akcióban. Az 1961-ben, Lyman B. Kirkpatrick által írt jelentés szerint több ponton is hibázott a szervezet, melyek közül érdemes kiemelni néhányat:
„Nem sikerült megszervezni a belső ellenállást Kubában, illetve a haderejükről sem sikerült összegyűjteni és elemezni a szükséges adatokat”; „az emigránsok vezetőinek hatékony bevonásának elmaradása az ő mulasztásuk”; valamint „a kockázatelemzés pontatlan volt, a belső kommunikáció és információáramlás pedig megbukott a szervezeten belül”.
Jack Pfeiffer, akit a Disznó-öböl eseményeinek történészi igényű összegzésére kértek fel, öt kötetet írt a balul sikerült akció részleteiről és lehetséges okairól. A CIA sokáig nem járult hozzá az ötödik kötet publikálásához, azonban 2016-ban végül kiadták a mozaik utolsó, hiányzó darabját.
Az itt olvasható összegzés ugyan nem tárt fel rejtélyes összeesküvéseket, de arra egyértelműen rávilágított, hogy a CIA belső hatalmi konfliktusai, és az ebből adódó szervezeti válság mennyiben hátráltatta az események hatékonyabb koordinálását.
Ennek fényében érthető, hogy a szervezet miért késleltette a kötet nyilvánosság elé tárását. A CIA felelőssége megkérdőjelezhetetlen, megítélésük és renoméjuk pedig még nagyobbat zuhant volna, ha a kötet megjelenésekor a Disznó-öböl csúfos kudarca még élénkebben él az amerikaiak emlékezetében.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
- Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
- A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
- Rudolf, a trónörökös halála
- A csalogány és a csalogányvadászok
- Marie Curie és a „rádiumlányok”
- Kivégzésük előtt mondták
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.