A 19. századi „vámpírmániát” valódi beszámolók indították el
2019. október 31. 16:43 Múlt-kor
Korábban
Haj és köröm
A holttest romlatlanságát tartották a legszilárdabb bizonyítéknak arra, hogy az illetőből vámpír lett. Calmet megjegyezte, hogy egyes esetekben olyan holttesteket, amelyek hónapok, vagy akár évek óta a sírban feküdtek, „folyékony vérrel, egészben megmaradt hússal, és hajlítható, rugalmas végtagokkal” találták meg exhumálóik.
E megfigyelések minden bizonnyal valódiak voltak, azonban a jelenségek a tudomány által is teljes mértékben megmagyarázhatók.
A vámpírokban való erős hit legfőképpen a holttestek oszlási folyamatával kapcsolatos tudás hiányának róható fel – ez ugyanis bizonyos körülmények között igen hosszú ideig késleltetve maradhat.
A holttest két természetes módon is megőrződhet: az egyik a jól ismert mumifikálódás, míg a másik, ritkábban előforduló eset az úgynevezett szaponifikáció (azaz „szappanosodás”). Utóbbi elsősorban akkor következik be, ha hideg, nedves talajba temetik el a holtat.
Ez nem mondható ritkának Európában, különösen nem a Kárpátok és a Balkán-félsziget hegyvidékein, ahonnan a legtöbb vámpírtörténet származik.
A folyamat során a testben lévő zsírsavak viaszos, szappanszerű anyaggá alakulnak, amely bevonja a test külsejét, és megakadályozza a rothadást. A „szappanosodott” holttestek emellett részben megőrzik ízületeik hajlékonyságát is, ami szintén visszaköszön Calmet leírásaiban.
A haj és körmök halál utáni látszólagos növekedésére szintén létezik magyarázat: a világon a történelem szinte minden időszakában megfigyelt és riadalmat kiváltó jelenség oka az, hogy a kiszáradó bőr visszahúzódik a körömágyaknál és a hajtöveknél, a növekedés illúzióját eredményezve.
Ez leglátványosabban a kéz körmein, illetve különösen az arc borostáin figyelhető meg – akár egy olyan holttest arca is borostássá válhat, amelyét a temetés előtt simára borotválták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa tegnap
- A központi hatalmak jól választották meg a támadás helyszínét, mikor Gorlice mellett döntöttek tegnap
- Az ideológiai viták mellett szórakozásra is szakított időt Capri szigetén Lenin tegnap
- Saját korában több összeesküvés-elmélet is keringett Napóleon haláláról tegnap
- Hiába okozott negyvenféle betegséget, a kor divathölgyei ragaszkodtak a fűzőhöz tegnap
- Magyar viseletet öltött Mária Terézia a Szent István-rend első adományozásakor tegnap
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 2024.05.04.
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 2024.05.04.