Miben különböztek a középkori vérfarkasok a maiaktól?
2019. október 22. 10:36 Múlt-kor
A középkori szerzők fantáziáját ugyanannyira megmozgatták a vérfarkasokról, illetve farkasemberekről szóló történetek, mint napjaink közönségéét. Mindazonáltal az általuk elképzelt farkasember igen sok mindenben különbözött a mitikus lény ma ismert alakjától.
Korábban
Az átváltozás
A vérfarkas talán leginkább kulcsfontosságú tulajdonsága az alakváltás képessége. Míg napjaink populáris kultúrájában legtöbbször az ösztön vezérelte farkas tör elő az emberből – akár akarja, akár nem –, a középkori irodalomban sokszor éppen ennek ellenkezőjét látni: az ember szánt szándékkal „viseli” a farkas alakját magán.
Az átváltozás egyik leggyakoribb módja a farkas bőrének felöltése – ez főként az óskandináv és izlandi írásokban tűnik fel, a legendás berserkr, illetve úlfheðinn hagyományait felidézve – e mitikus harcosok a sagák szerint csupán a medve (előbbi esetében), illetve a farkas (utóbbi esetében) bőrét magukra öltve indultak csatába, ahol emberfeletti erővel és agresszióval küzdöttek.
Giraldus Cambrensis (1146-1223), normannkori walesi főesperes írásaiban beszámol egy papról, aki az írországi Osraige térségében vándorolva szembetalálkozik egy vérfarkas párral: a nő haldoklik, a pap azonban nem hajlandó feladni az utolsó kenetet, attól félve, hogy ez az egész valamiféle ördögi cselszövés.
A hím farkas ezért leölti róla a farkasbőrt, és egy egyszerű öregasszony alakja tárul a pap elé. E legenda tanúsága szerint az alakváltók egyszerűen az állat bőrének magukra öltésével változnak át.
Az átváltozás módja fontos különbséget takar: ha a farkas tör elő az emberből, az azt sugallja, hogy valahol mindig is ott lakozott benne, előtörésével pedig az átváltozás idejére megszűnik az emberi jellem, míg a farkas külső felöltésével az ember megmarad legbelül, és a farkasalak sokkal inkább egy álcává, megoldásra váró rejtvénnyé válik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére 12:20
- 12:20
- Egy étterem volt az amerikai feminista mozgalom első főhadiszállása 10:35
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját tegnap
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén tegnap
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli tegnap
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek tegnap
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését tegnap