Budapesti olimpiai álmok
2012. augusztus 7. 12:51 Murányi Gábor
Korábban
Ajánljuk magunkat...
A MOB Párizsi konferenciájára kiküldött magyar delegáció papagájmódra csak a „megérdemeljük” kezdetű litániát hajtogatta, s a propagandaharc finisében a sportvezetés félszáz magyar olimpiai bajnokkal – köztük a futball-legenda Puskás Öcsivel és a bokszfenomén Papp Lacival – íratta alá a NOB-tól „igazságos és az olimpiai gondolat szellemében történő”, értelemszerűen Magyarország számára kedvező döntést kérő levelet. Ugyanez időben más pályázók a legkülönfélébb módokon környékezték meg a döntéshozókat: Róma például valamennyi NOB-tagot (és azok családtagjait) tíznapos „tanulmányútra” invitálta, no nem az olasz fővárosba, hanem tengerpari fürdővárosba, Capriba.
A végső, háromfordulós döntésre 1955. június 16-án a párizsi Sorbonne egyetemen került sor. A budapesti álmok jószerével már az első fordulóban szertefoszlottak, mivel Magyarország, 8 támogató voksot kapva, a harmadik helyre szorult a 15 szavazatot elnyerő későbbi győztes, Róma, illetve a 14 voksot begyűjtő Lausanne mögött. A második menetben Budapestre már csak egy szavazat esett: Mező Ferencé. Őt ugyanis „elfelejtették” meghívni a népi demokráciák küldötteinek sebtiben összerántott egyeztetésére, ahol is a Szovjetuniót képviselő NOB-tag, Nyikolaj Adrianov kifejtette, nem lenne szerencsés, ha olimpiarendezés dolgában Moszkvát bármely testvéri ország fővárosa megelőzné.
„Sportemberek vagyunk. Hozzá vagyunk szokva a győzelmekhez, de el kell viselnünk a vereséget is...” Mindössze ennyit mondott a nemzetközi sajtótájékoztatón Sebes Gusztáv MOB-elnök. „Sportszerű” megnyilatkozását a másnapi lapok mindenfajta kommentár nélkül idézték, utána pedig, az újabb pártközponti utasításra, többé szó sem esett az ötkarikás budapesti álmokról.
Murányi Gábor cikke a Múlt-kor 2011 nyári számában található
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap