Esős és hideg nyarak erősítették a pestisjárvány hatását
2010. március 30. 11:16
A fekete halál néven ismert járvány a 14. században az európai népesség közel egyharmadával végzett. Lehetséges, hogy a kor klimatikus viszonyai is segítették a kór terjedését – derül ki egy nemrég közzétett német tanulmányból.
Korábban
Dr. Ulf Büntgen, a svájci Szövetségi Erdő, Hó és Tájkutató Intézet (WSL) munkatársa szerint klimatikus szempontból a kései középkor nagyon egyedi volt, hiszen egyes periódusokban kiemelten esős nyarak voltak. Ennek megállapításában Dr. Jan Esper, a mainzi Johannes Gutenberg egyetem professzora szerint a tölgyfák évgyűrűinek vizsgálata segített.
A bonni, gießeni, göttingeni, büntgeni és esseri egyetemek munkatársai közös kutatásukban első alkalommal vázolták fel az elmúlt 1000 év nyarainak szárazabb és esősebb időszakait. Az ebből írt tanulmány (Tree-ring indicators of German summer drought over the last millennium) a Quaternary Science Reviews legújabb számában jelent meg.
Ebből megtudhatjuk, hogy a vizsgálathoz 953 különböző famintát használtak, amelyek nagyjából lefedik az elmúlt 1000 évet, illetve Németország mai területét is. A tesztek rámutattak: a kései középkorban két esősebb időszak voltak Közép-Európában, amelyet 1300-1340 között forró nyarak szakítottak meg. Az 1350-70 közti periódus újból esősebb volt, és ez segíthette a pestisjárvány terjedését is. Ezt aztán fokozatos felmelegedés követte, és egészen a 18. század elejéig tartott. Akkor megint esősebb volt az idő, amit végül az elmúlt 200 év viszonylag szárazabb időszaka követett.
A szakemberek reményei szerint eredményeik sokban hozzájárulhatnak a korszak, illetve a járványok, éhínségek, és klimatikus viszonyok jobb megértéséhez. Az egyetemek közti összefogás azonban nem ért véget, és a jövőben a fekete halál pusztításait próbálják meg közösen tanulmányozni majd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap
- Kevés örömet lelt a pesti társasági életben Berzsenyi Dániel tegnap
- Imre király egyedül fogta el lázadó öccsét tegnap
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája tegnap
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat 2024.05.06.
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét 2024.05.06.
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud 2024.05.06.
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját 2024.05.06.