10 tény a Szabadság-szoborról
2021. január 6. 13:39 Múlt-kor
Korábban
1. A Liberty Islanden található 93 méteres New York-i Szabadság-szobrot (eredeti nevén: a Szabadság megvilágosítja a világot) 1886. október 28-án avatták fel.
2. A „Lady Liberty”-nek becézett szobor a francia nép ajándéka volt. A derék gallok az amerikai függetlenség századik évfordulójára készítették a műalkotást.
3. Úgy tartják, hogy a gigantikus szobor arcát alkotója, Frédéric Auguste Bartholdi szobrász az édesanyjáról mintázta.
4. Párizs ikonikus építményének, az Eiffel-toronynak megalkotója, Gustave Eiffel is részt vett a szobor elkészítésében. A gigantikus emlékmű rézlemezeit, „Lady Liberty” külső köpenyét a francia építész által tervezett vasszerkezet tartja.
5. Az építés 1876-ban kezdődött meg és 1884-ben zárult le. A franciák hozzávetőlegesen 250 ezer (mai árfolyamra átszámítva 5,5 millió) dollárt öltek bele a munkálatokba.
6. A szabadságóriás 204 tonna súlyú madonnáját 214 faládában és 350 darabban szállították a tengeren túlra.
7. 1916-ban, a közeli Black Tom-szigetén elkövetett német szabotázsakció során a mindenre elszánt ágensek egy lőszerraktárat repítettek a levegőbe, aminek következtében a Szabadság-szobor is megrongálódott. „Lady Liberty” fáklyája a nagyközönség számára azóta nem látogatható.
8. A szobornál eddig két öngyilkosság történt, 1929-ben és 1932-ben. A többi elkeseredett vállalkozó, aki leugrott a szoborról, túlélte a zuhanást.
9. Felavatásának pillanatában a Szabadság-szobor a legmagasabb vasszerkezetű építmény volt a földtekén, így nem csoda, hogy a „szabadság asszonya” 1886 és 1902 között világítótoronyként is funkcionált.
10. Boston és Philadelphia is megpróbálta megszerezni a Szabadság-szobrot. Mindkét város felajánlotta, hogy kifizeti a szobor előállításának költségeit, de New York hajthatatlan volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap