Zrínyi Miklós tragikus halála: vadkanbaleset vagy merénylet?

Megsebzett vadkan vagy Habsburg összeesküvés?

A visszaemlékezések alapján nincs okunk kételkedni a szerencsétlenül alakuló novemberi délután körülményei kapcsán, mégis időről időre szárnyra keltek olyan felvetések, amelyek szerint Zrínyi halálában komoly szerepe volt a bécsi udvarnak. A merénylet legendáját táplálta az a tény, hogy a közvélemény nem akarta elfogadni a véletlenek közrejátszását egy olyan fontos helyzetben, amikor a befolyásos hadvezér épp Bécsbe készülődött (két nappal később, november 20-án indult volna), hogy a Habsburgokkal a magyar ügyről tárgyaljon. A Hofburgot keverte gyanúba Zrínyi szövetségkereső politikája is, mivel kapcsolatot ápolt Bécs fő ellenségével, a Francia Királyság uralkodójával, XIV. Lajossal, igaz, a király csak Lipót ellen ígért segítséget a magyaroknak, a törökkel nem kívánt hadakozni.

A munkások leemelik a platóról Gróf Zrínyi Miklós lovasszobrát, Tóth Béla szobrászművész alkotását (1989)

A kortársak a feldolgozhatatlan esemény kapcsán összeesküvésre gyanakodtak, amely aztán rövid időn belül a Habsburg udvart helyezte az elkövető, gyilkosságot megrendelő szerepébe. Tény, hogy a bécsi udvar ezzel „megszabadult” egy befolyásos és sok szempontból kényelmetlen főúrtól, de arra, hogy közük is lett volna Zrínyi halálához, nincs konkrét bizonyíték. Halálával nemcsak egy remek hadvezér távozott az akkori magyar közéletből, hanem egy befolyásos, a hazájáért tenni kész politikus és a magyar barokk irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja is. A kursaneci erdőben történteket, a vadászbalesetet sokan többek között ezért sem fogadták el, mondván, az ország egyik legnagyobb alakja nem halhatott meg egy véletlen tragédia következtében.

A vadkanvadászat során történő haláleset mögött a magyar történelemben ezt megelőzően is felsejlett már az összeesküvés képe. Zrínyi Miklós halála előtt több mint hatszáz évvel már lezajlott egy ehhez a történethez hasonló baleset. A szenvedő fél államalapító királyunk, István egyetlen felnőtt kort megélt fiúgyermeke volt, Imre herceg. A gondos neveltetésben részesülő fiatalembert húszas éveinek közepén, 1031-ben érte utol a halál, amikor is szeptember elején egy vadászat során - amely feltehetően a bihari Igfon erdőben zajlott - egy feldühödött vadkan halálra sebezte.

A később apjával együtt 1083-ban szentté avatott herceg halálával kapcsolatban is felmerültek kételyek. Ezek szerint a fiatalember - miután nőági leszármazottként szóba kerülhetett a bajor uralkodócsalád örököseként, ami német politikai érdekekbe ütközött volna - ugyancsak egy kitervelt merénylet áldozata lett. 

1. Habsburg segítség nélkül is eltökélten a török ellen
2. A nagy török háború és a szégyenteljes vasvári béke
3. A végzetes vadkanvadászat – „hanem harmadik… a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta”
4. Megsebzett vadkan vagy Habsburg összeesküvés?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
• Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
• Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
• A beszéd, amely elindította a hidegháborút
• A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
• 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
• Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
• Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
• Kádár János nem volt jelen a Szent Korona visszatérésénél