Zilahy Ágnes és egyetemista kosztosai
2023. május 21. 10:34 Saly Noémi
A magyar vendéglátás-történetben tátong egy nagy fehér folt vagy inkább fekete lyuk: soha nincs szó a „közkatonákról”, akik iskolákban, kórházakban, szegényházakban, kaszárnyákban, börtönökben „szolgálva” teremtették meg a gyerekek és a felnőttek tömegeinek mindennapi étkezést. Ilyen helyen főzni nehéz, rosszul fizetett munka, és nem lesz tőle híres az ember. Ha meg híres, akkor nem ott főz.
Korábban
Elkerekedett szemmel bámulhatunk hát „a nemzet leghíresebb gazdasszonya”, Zilahy Ágnes életének epizódjára: 1897-ben ő lett az első budapesti egyetemi menza főnöknője.
A Hatló című zilahi folyóirat 2007-ben emlékszámot szentelt a személyének. A szűkös adatokat újabban felbukkant források nyomán lehetett bővíteni és pontosítani.
Zilahy (Zilahi) Kiss Ágnes 1848. május 12-én Zilahon született. Apja, Károly Közép-Szolnok vármegye főügyésze, anyja Kállay Charitas volt, aki egy református lelkész özvegyeként ment másodszor is férjhez, és kilenc gyereket szült az urának.
Az első, ifjabb Károly írónak, költőnek és kritikusnak indult, az 1860-as években az irodalmi élet ígéretes alakjának számított, de huszonöt évesen elvitte a tüdőbaj. Miklós ‒ a kivételes rajztehetség ‒ tizennyolc évesen, Sándor huszonhat évesen, Zsigmond pedig négyévesen halt meg. Imre költő volt és műfordító, de csak huszonkét évet élt.
A következő fiú, a szellemi fogyatékos ‒ megint – Zsigmond örökségét elherdálta, egy budapesti kórházban végezte. A hetedik gyerek volt a mi Ágnesünk, akit még egy fiú, Bálint követett, hogy kilencévesen őt is elvigye egy tífuszfertőzés, a legutolsó pici lány pedig a születése órájában halt meg. Ezt a borzasztó sorozatot nézve Ágnes hatvan éve valóságos csoda – de életnek ritka hányatott.
Nyájas felkérés
Iskolába nem járt, bátyjai tanították meg olvasni. Tizennyolc évesen 1866-ban jutott teljes árvaságra, ekkor már testvérei közül is csak az a szegény, félkegyelmű Zsigmond élt. Hozzáment egy jó családból való újságíróhoz, Becsky Endréhez, aki elherdálta felesége minden vagyonát.
Három év után elváltak. 1868-ban született egy fiuk, László, őt ‒ a kor szokásainak megfelelően ‒ az apja vette magához.
Számos izgalmas írással találkozhatsz még a Múlt-kor magazin tavaszi számában!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
