Viszály az Árpád-házban: Imre és András harca

Imre király elfogatja öccsét, Andrást Than Mór festményén

Elégedett Imre – berzenkedő András

Imre 1174-ben született III. Béla király legidősebb fiaként, három évvel András öccse előtt. Az idősebb gyermek igen korán, 1182-ben már hivatalosan is a trón várományosának mondhatta magát, majd a későbbiekben apja egyre nagyobb hatalommal ruházta fel őt, felkészítendő az uralkodásra. Húszéves korában megkapta az ország déli tartományainak, a gazdag Szlavóniának, Horvátországnak és Dalmáciának a kormányzását. Tettével Béla egy, a következő században is élő hagyományt teremtett meg, amely szerint a leendő trónörökös kormányozza az említett területeket. III. Béla király akarata és a szokások tehát egyértelműek voltak a tekintetben, hogy ki is örökölje a trónt.

A kisebbik, mint kiderült, igen becsvágyó gyermekre, Andrásra más feladatok vártak. Apja neki szánta általa nem teljesített ígéretét, amely egy keresztes hadjárat indításáról szólt, és örökségként megkapta az ehhez szükséges anyagiakat is. A vállalkozást András hosszú évekig halogatta (erre csak 1217-ben került sor), de apja kisebbik fiával kapcsolatos elképzelései nem csak ezen a téren akadoztak. Béla ugyanis a halicsi fejedelemséggel „kárpótolta” volna őt, azonban a fiatal herceg nem tudta megtartani trónját orosz földön, 1190-ben el is kellett hagynia ezt a területet. A magyar király a történéseket kénytelen-kelletlen elfogadta, András azonban nehezebben emésztette meg a kudarcot, és később részt követelt magának bátyja örökségéből.

A testvérharc első felvonása

III. Béla az ötvenedik évéhez közeledve 1196. április 23-án meghalt, a korona pedig minden komolyabb nehézség nélkül Imrére szállt. A következő évben azonban András már hatalmi igényekkel lépett fel testvérével szemben, megkezdődött hát az évekig tartó testvérháború. András a keresztes hadjáratra kapott tetemes pénz felhasználásával támogatói kört tudhatott maga mögött, ennek segítségével pedig jó eséllyel követelte bátyjától az általa korábban irányított hercegséget a délvidéken. Miután Imre egyértelművé tette, hogy nem hajlandó királyságát és hatalmát ily módon megosztani, öccse 1197-1198 körül fegyverrel támadt rá.

A stájer herceg, Lipót támogatását is bíró fiatalabb fiú sikerének köszönhetően az ország egy része az ő fennhatósága alá került. Az immár egy egész tartomány felett uralkodó András azonban nem érte be ennyivel. A testvérétől eltérően megnyerő modorral megáldott András igen nagy népszerűséget szerzett mind világi, mind egyházi körökben, amiben persze nem volt elhanyagolható a herceg anyagi természetű nagyvonalúsága sem.

III. Béla király megalapítja a szentgotthárdi apátságot (id. Dorfmeister István festménye)

Imre ezzel szemben zárkózottabb és hirtelen haragú volt, s – mint kiderült – udvarában több olyan főúr is „szolgált”, akiket testvére megnyert magának. Horvátország és Dalmácia megszerzése után András gyakorlatilag független uralkodóként működött a hercegség területén. Ebben a helyzetben a király egyre tehetetlenebb volt, ezért úgy döntött, hogy külső segítséggel próbálja megoldani a kellemetlen családi problémát.

Imre a pápa ajtaján kopogtatott és sikerrel járt: megszerezte III. Ince támogatását. Az ekkor még az országos belügyekben is befolyásos Szentszék vezetője 1198-ban megintette Andrást, miszerint testvére ellen lázad ahelyett, hogy teljesítené fogadalmát. Fel is szólította, hogy kezdje meg jeruzsálemi útját, a nagyobb nyomaték kedvéért pedig hozzátette: ha ezt továbbra is bojkottálja, kimaradhat a további öröklésből, azaz Imre után – ha annak nem születne fiúgyermeke – sem kaphatja meg a trónt.

Dacolva a pápával - fegyverszünet a fivérek között

Andrást nem ijesztette meg III. Ince levele, továbbra is szuverén uralkodóként irányította hercegségét – pénzt veretett, kiváltságokat adományozott, egyházi ügyekben intézkedett –, sőt újabb területekkel egészítette ki azt. A hatalmában megerősödött uralkodó el is kezdett szervezkedni bátyjával szemben, aki – mikor értesült erről – nem maradt passzivitásban, és maga is komoly előkészületeket tett az esetlegesen kirobbanó harc megnyeréséért.

III. Ince pápa

Kettejük küzdelme mindenekelőtt az egyházi réteg támogatásának megszerzéséről szólt. A pápa ugyan továbbra is Imrét támogatta – Andrást még kiközösítéssel is fenyegette –, de a magyar püspökök álláspontja már korántsem volt ennyire egyértelmű. András sikeresen a maga oldalára állított és az összeesküvésben felhasznált több olyan főpapot is, akik Imre országrészén működtek.

A fegyveres harc 1199-ben bontakozott ki, a helyszín pedig a Somogy megyei Rád volt. Az idősebb fivér győzelmet ünnepelhetett, testvérét egészen az osztrák határig üldözte, ahol az VI. Lipótnál talált menedéket. A siker nem részegítette meg a magyar királyt, rövid úton megbocsátott a korábban ellene áskálódó egyházi személyeknek, sőt a pápai közbenjárás következtében öccsével is kibékült, aki 1200-ban már Dalmácia és Horvátország hercegeként adott ki okleveleket.

A következő három évben béke jellemezte a király és a herceg kapcsolatát, a szentföldi hadjáratra ugyan továbbra sem került sor (köszönhetően többek között annak, hogy ekkor a Balkán területén Imre tényezővé vált a szerb, a boszniai és a bolgár belügyekben is), de abban megállapodtak, hogy a fogadalmat együtt fogják teljesíteni, Imre halála esetén pedig András örökölheti a trónt.

Az említett okok miatt ezt el kellett halasztaniuk, de egy keresztes had 1202-ben így is megindult a Szentföldre, amit nyugati katonák vezettek. A magyar király szemében növelhette a hasonló vállalkozással kapcsolatos bizalmatlanságot és bizonytalanságot az, hogy a keresztesek az őket szállító velenceiek anyagi követeléseit teljesítendő kifosztották és elpusztították a magyar kézen lévő Zára városát.

1. Elégedett Imre – berzenkedő András
2. A harcok kiújulnak – Imre és a pálca varázsa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
• 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
• Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
• Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
• Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához