Milyen volt a mindennapi élet a középkorban?

Nem is volt sötét

A humanizmus azt hirdette, hogy az ember a Római Birodalom idején elérte teljesítőképessége csúcsát, és 900 éve a pusztulás kora zajlik, ami így megérdemli a sötét középkor elnevezést.

A keresztény szerzők régóta használták a fény és a sötétség harcát a jó és a gonosz közötti küzdelem metaforájaként, de Petrarca volt az első, aki használatát megfordítva szekuláris jelentéssel ruházta azt fel. Petrarca arról ír, hogy a történelemben két korszak volt: a görög-római és az azt követő sötét korszak, amelyben ő is él – szerinte az újjászületés csak akkor jön el, ha az ősi kéziratok és a humanista oktatási módszerek útján az ókori római és görög kulturális örökséget újra felfedezik.

Ez a kép a „sötét” középkorról sokáig tartotta magát. Még a felvilágosodás korában, mindenekelőtt a francia Voltaire is igen sötét képet festett a papok által patronált, feudális igába hajtott, mind anyagilag, mind szellemileg barbár, visszamaradott kora középkorról.

Bár a 18. századtól kezdve az irodalmárok körében a középkor egyre izgalmasabbá, idillikussá, mi több, utópisztikussá vált, a 19.században nem veszített éléből a „sötét középkor” ideája: a történészek – köztük Jacob Burckhardt svájci művészettörténész – széles körben terjesztették e nézetet, amely az írástudatlanság és a barbarizmus szinonimájaként tekintett a korszakra.

Az igazság ezzel szemben az, hogy a 476–1000 közötti időszak az emberi történelem legmostohábban kezelt korszaka. A középkor tudományos eredményeire sokáig a feledés fátyla borult, a 16–17. században „intellektuális hóborttá” vált idézni a görög és a római szerzők munkáit, mintha az addigi kutatások meg sem történtek volna.

Ez néhol nyilvánvaló ferdítésekben is megmutatkozott: Copernicus például előszeretettel hivatkozott Vergiliusra mint inspirációs forrásra, de köztudott volt, hogy például a Föld mozgásával kapcsolatos ideái az 1300 és 1358 között élt francia pap, Jean Buridan (Johannes Buridanus) gondolataiból táplálkozott.

1. Mihez képest középen?
2. Nem is volt sötét
3. Sok munka, kevés sport
4. A haladás és a fény kora

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról