Változatok székely asszonysorsra – egy kisember szemével pillanthatunk a 20. századra

Az Anna - Változatok székely asszonysorsra című kiállítás egy elképzelt történetet mutat be, a történetírásnak és a néprajztudománynak azt a hagyományát követi, amely a kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezi - fogalmazott a múzeum főigazgatója a tárlat megnyitóján.

Székelyföld és Erdély földrajzi, történeti, néprajzi és politikai létezésén túl a magyarok számára erős szimbólum. A gyakori idealizálás azonban elfedi a mindennapok sokszor fájdalmas valóságát - mondta Varga Benedek, aki szerint a 20. századi székely valóság önmagában, szimbólum voltától függetlenül is minden figyelmet megérdemel.

A formabontó kiállítás fiktív főszereplője Anna, egy fiatal székely lány, aki teherbe esett egy falusi mulatságon, és ez megpecsételi az életét. Bárhogy dönt, megtartja vagy elveteti gyermekét, döntése kihat az egész életére. A tárlat lehetőséget ad arra, hogy az asszony két lehetséges sorsát járja végig a közönség - hangsúlyozta a kiállítást megnyitó Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége.

Kiemelte azt is: Erdélyre érdemes figyelni, mert az erdélyi művészet újításaival, progresszív megoldásaival friss szelet hoz a magyarországi művészetbe és múzeumi életbe is. A kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tárlata, amely Marosvásárhely után látható Budapesten. 1920 óta ez az első alkalom, hogy külhoni intézmény saját kiállítással mutatkozik be a Nemzeti Múzeumban.

A kiállítás egy tucatnyi valós történetből összesűrített fiktív életút két változatát meséli el. A főszereplő Anna, aki 1920-ban születik bele a zárt falusi közegbe, ahol erős társadalmi normák szabályozzák mindenki életét - mondta el Miklós Zoltán, a kiállítás kurátora és a Haáz Rezső Múzeum igazgatója a megnyitó előtti sajtóbemutatón.

Hozzátette: Anna sorsának fejezeteit a tárlat korhű tárgyanyaggal illusztrálja, azonban a középpontban nem maguk a tárgyak, hanem elképzelt használójuk, egy asszony áll. A hagyományos kiállításoktól eltérően nincsenek feliratok, a látogató okostelefonon vagy audioguide-on keresztül követheti, amint a főszereplő egyes szám első személyben elmeséli életének sorsdöntő állomásait. Anna hangját a Magashegyi Underground énekesnője, Bocskor Bíborka adja.

Anna élete kényszerpályára kerül, amikor 17 évesen egy falusi mulatság folyományaként megesett lány lesz. Ezen a ponton a történet ketté válik, és a látogató döntheti el, melyik életutat járja végig. Az elsőben Anna megtartja gyermekét, és hozzámegy egy idősebb férfihoz. A másikban elhajtatja magzatát, majd a falusi közösségből kivetve Kolozsvárra megy cselédnek egy később deportált gazdag zsidó gyáros családjához - emelte ki Miklós Zoltán.

Hangsúlyozta azt is: az egyik ágon Anna a kommunizmus, a kollektivizálás elszenvedőjeként jelenik meg, míg a másikon agitátorként maga is az új hatalmat szolgálja. Azonban mindkét életút a városi blokklakásban leélt magányos öregkorral végződik. Az Anna - Változatok székely asszonysorsra című tárlat csütörtöktől április 29-ig látható a Nemzeti Múzeumban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe