Valóságos csodadrogként alkalmazták az európai nagyhatalmak a kokaint az I. világháborúban
0000. 0. 00:00 Múlt-kor
Az újabb kutatások alapján egyre nyilvánvalóbb, hogy az első világháború harcterein fontos szereppel bírt a kokain. Hogyan figyeltek fel a drogra az európai hadseregek, és miként jutott el a frontvonalba?
Korábban
Ősi recept
A kokacserje levele a világon az egyik legrégebb óta fogyasztott kábítószer. Dél-Amerika őslakosai már évezredek óta ismerik, mind rekreációs célból, mind fájdalomcsillapításra és egyéb orvosi célokra használják napjainkban is egyes közösségeik.
A spanyol konkvisztádorok elsőre nem hitték el, hogy egy növénynek ennyiféle felhasználása lehet, és az ördög művének tartották fogyasztását. Végül azonban, miután meggyőződtek hatásairól, a gyarmati hatalom tíz százalékos adó kivetése mellett engedélyezte termesztését és árusítását.
A 19. század elején az európai hatalmak is komolyabban elkezdték megfontolni a kokacserje használatát katonáik fizikai állóképességének és harci kedvének növelésére. Elsőként a Latin-Amerikában csak Guillermo Millerként ismert William Miller nevű angol tiszt figyelte meg katonai használatra való alkalmasságát: Peru függetlenségi háborúja (1811-1826) alatt a helyi hadsereg mellett harcolt, és látta, hogy a kokalevelek rágása elengedhetetlen módja volt annak, hogy a perui katonák erejét és terhelhetőségét növeljék.
Európában elsőként Paolo Mantegazza olasz neurológus és fiziológus készített a kokacserje leveleinek stimuláló hatásairól tanulmányt, erre azonban nemigen figyeltek fel. Sir Robert Christison skót toxikológus volt az, aki konkrét kísérletekkel is felkeltette a koka iránt az érdeklődést Európában.
1870-ben megvizsgálta a koka hatását a fáradtságra: két diákja 26 kilométert gyalogolva fárasztotta ki magát. Ezt követően 6-8 grammnyi kokalevél elfogyasztása után az éhség, szomjúság és fáradtság tünetei megszűntek, így további egy órán keresztül tudták folytatni a gyaloglást.
1875 májusában, nem sokkal 79. születésnapja előtt végül Christison saját magán is kipróbálta a növény hatásait. Rendkívül lelkes volt a koka fizikai fáradtságot csillapító lehetséges felhasználhatóságát illetően. Egy alkalommal feljegyezte, túlsúlyos fiával együtt „elfáradás nélkül” képesek voltak egy csaknem 1000 méter magas hegycsúcs meghódítására a Skót-felföldön.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Több százezer embert buzdított cselekvésre Martin Luther King 14:32
- A Selyemút számtalan romvárosát fedezte fel Stein Aurél 14:03
- Munkácsy életművét bemutató kiállítás nyílik a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Kertész Mihálynak köszönhetjük a Casablancát, a világ egyik legmeghatóbb romantikus filmjét 09:50
- Szoknyával a politikában – megjelent a Múlt-kor téli száma 09:20
- Féllábbal is a színpad sztárja maradt 08:20
- Kölcsönös bizalmatlanság jellemezte az antikomitern paktum aláíróit tegnap
- „Dzsingisz nem volt megátalkodott fickó, csak rossz volt a sajtója” tegnap
