Valósággal meggazdagodott a találékony kínai abból, hogy ingyen mosta az aranyásók ruháit
2018. július 5. 12:59 Múlt-kor
Korábban
Valóság a legenda mögött – a kínai bevándorlók sorsa az aranyláz idején
Az afrikából behurcolt fekete rabszolgák (és természetesen az őslakos indiánok) után a kínaiak voltak Észak-Amerika első olyan nem-fehér lakói, akik önszántukból érkeztek a kontinensre. Új hazájukba érve azonban számos nehézséggel és erős diszkriminációval kellett szembenézniük. A fehér telepesek jellemzően lenézték őket, a törvények pedig nem tették lehetővé számukra az amerikai állampolgárság megszerzését, valamint tulajdonhoz való jogaikat is erősen korlátozták.
1850-ben még egy külön, lényegében ellenük irányuló törvényt is alkottak, amely kimondta, hogy minden külföldi bányásznak havonta 20 dollár adót kell fizetnie az állam felé. Bár az eredeti szöveg szerint az új adó az európai (jellemzően ír, brit és német) telepeseket is sújtotta, hamarosan úgy módosították, hogy az ne vonatkozzon a „szabad fehér emberekre”. A törvény hatására a Mexikóból érkezett aranyásók hazatértek, míg a kínaiak, felhagyva a bányászattal beköltöztek a városokba.
A következő évben ezért a kormányzat kénytelen is volt visszavonni a törvényt (lévén az nem hozta a várt bevételeket), és 1852-ben egy jóval enyhébb formában (havonta 3 dollár adókötelezettséggel) vezették be újra. Az új törvény, bár továbbra is súlyos teher volt a külföldi bányászoknak, már elviselhetőnek bizonyult, így a folyamatosan növekvő kínai populáció újra nagy elánnal látott neki az aranyásának. Az 1860-as évekre az ily módon beszedett adó Kalifornia állam éves jövedelmének már mintegy a felét tette ki.
A városokba beköltöző és ott saját közösségeket alkotó (ezekből a negyedekből alakultak ki a ma is létező chinatown-ok) kínaiak az aranyásás mellett jellemzően alacsony presztízsű munkákat végeztek. Legtöbbször építkezéseken dolgoztak, illetve mosodákat üzemeltettek (1880-ban Sacramento mosodáinak kétharmada volt kínai tulajdonban) és különféle állami munkálatokban (például hídépítésekben, mocsárlecsapolásokban) vettek részt. Szorgalmuk nem csökkentette a velük szembeni ellenérzéseket. A „sárga veszedelemtől” való félelem végül ahhoz vezetett, hogy az amerikai Kongresszus 1882-ben 10 évre megtiltotta a kínaiak bevándorlását.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill 19:05
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők 18:05
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20