Valósággal meggazdagodott a találékony kínai abból, hogy ingyen mosta az aranyásók ruháit
2018. július 5. 12:59 Múlt-kor
Korábban
Valóság a legenda mögött – a kínai bevándorlók sorsa az aranyláz idején
Az afrikából behurcolt fekete rabszolgák (és természetesen az őslakos indiánok) után a kínaiak voltak Észak-Amerika első olyan nem-fehér lakói, akik önszántukból érkeztek a kontinensre. Új hazájukba érve azonban számos nehézséggel és erős diszkriminációval kellett szembenézniük. A fehér telepesek jellemzően lenézték őket, a törvények pedig nem tették lehetővé számukra az amerikai állampolgárság megszerzését, valamint tulajdonhoz való jogaikat is erősen korlátozták.
1850-ben még egy külön, lényegében ellenük irányuló törvényt is alkottak, amely kimondta, hogy minden külföldi bányásznak havonta 20 dollár adót kell fizetnie az állam felé. Bár az eredeti szöveg szerint az új adó az európai (jellemzően ír, brit és német) telepeseket is sújtotta, hamarosan úgy módosították, hogy az ne vonatkozzon a „szabad fehér emberekre”. A törvény hatására a Mexikóból érkezett aranyásók hazatértek, míg a kínaiak, felhagyva a bányászattal beköltöztek a városokba.
A következő évben ezért a kormányzat kénytelen is volt visszavonni a törvényt (lévén az nem hozta a várt bevételeket), és 1852-ben egy jóval enyhébb formában (havonta 3 dollár adókötelezettséggel) vezették be újra. Az új törvény, bár továbbra is súlyos teher volt a külföldi bányászoknak, már elviselhetőnek bizonyult, így a folyamatosan növekvő kínai populáció újra nagy elánnal látott neki az aranyásának. Az 1860-as évekre az ily módon beszedett adó Kalifornia állam éves jövedelmének már mintegy a felét tette ki.
A városokba beköltöző és ott saját közösségeket alkotó (ezekből a negyedekből alakultak ki a ma is létező chinatown-ok) kínaiak az aranyásás mellett jellemzően alacsony presztízsű munkákat végeztek. Legtöbbször építkezéseken dolgoztak, illetve mosodákat üzemeltettek (1880-ban Sacramento mosodáinak kétharmada volt kínai tulajdonban) és különféle állami munkálatokban (például hídépítésekben, mocsárlecsapolásokban) vettek részt. Szorgalmuk nem csökkentette a velük szembeni ellenérzéseket. A „sárga veszedelemtől” való félelem végül ahhoz vezetett, hogy az amerikai Kongresszus 1882-ben 10 évre megtiltotta a kínaiak bevándorlását.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 2024.11.22.
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 2024.11.22.
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 2024.11.22.
