Valóban azt mondta a szegényeknek Marie Antoinette, hogy „egyenek kalácsot”?

Forradalom és szexizmus

„A francia forradalom igyekezett kizárni a nőket a politikai hatalomból” – mondta el Robert Gildea, az Oxfordi Egyetem újkori történelemmel foglalkozó professzora. Habár a nők korántsem voltak szabadnak nevezhetők XVI. Lajos idején sem, elméletben lehetséges volt egyes kivételezett helyzetben levő asszonyoknak – főként a király feleségének, illetve különböző státuszú szeretőinek –, hogy komoly mértékű informális hatalommal rendelkezzenek. A forradalmárok azonban még ennyi beleszólást sem kívántak engedni a nőknek a közügyekbe.

Nem a királyné volt az egyetlen nő, akinek a fejét vették Franciaország első átalakulása során: „Olympe de Gouges, A női és polgárnői jogok nyilatkozatának szerzője, szintén a guillotine alatt végezte” – mondta el Gildea.

A francia forradalom kezdetén azzal vádolták Marie Antoinette-et, hogy túl nagy hatalommal bírt férje felett – magyarázta Gildea. Ennek fényében könnyen látható, miért is kezdtek nagyszabású karaktergyilkosságba a királynéval szemben a forradalom propagandistái, és kétségtelen, hogy a legkülönfélébb híresztelések még életében, kivégzése előtt szárnyra kaptak. „Férfi és női szeretők tartásával egyaránt vádolták, de még azzal is, hogy vérfertőző kapcsolata van a fiával” – mondta el Gildea.

A „kalácsos” idézet valójában nem is az eredetibb híresztelések közé tartozik: sokszor helyeztek már korábban is hasonló mondatokat más nemesasszonyok szájába. Könnyen lehet, hogy Jean-Jacques Rousseau – akinek írásai később nagy hatással voltak a forradalomra – volt az első, aki leírta a kifejezést 1767-ben.

„Az »Egyenek kalácsot!« először Jean-Jacques Rousseau egyik regényében fordul elő, amelyben egy fiktív 18. századi arisztokrata mondja ki a híres sort” – mondta el Maior-Barron.

Marie Antoinette esetében azonban a királyné becsmérlőit több is motiválhatta a puszta szexizmuson kívül – a királyné nagyon is valós fenyegetést jelentett a köztársaságpártiakra. A hercegnő Habsburg hercegnő volt, és a francia korona elleni fegyveres felkelések intenzívebbé válásával fivéreitől próbált segítséget kérni, hogy seregeikkel beavatkozva mentsék meg a francia monarchiát. „Amikor ezek a hatalmak valóban lerohanták Franciaországot, Marie Antoinette-et árulónak tekintették” – mondta el Gildea.

Végül az Ausztria, Poroszország, Oroszország, Nagy-Britannia és megannyi más európai ország koalíciójából álló inváziós erőknek többszöri próbálkozása sem tudta megdönteni a francia forradalmat, amely felett végül Napóleon vette át az irányítást. Eddigre azonban mind XVI. Lajost, mind Marie Antoinette-et kivégezték, majd’ száz évvel később pedig a forradalom örökösei írták a hivatalos történelemkönyveket, amelyek az „Egyenek kalácsot!”-toposzt is beleégették a francia köztudatba.

1. „Qu'ils mangent de la brioche”
2. Forradalom és szexizmus

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?