Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?

Miért fenyegetőzött Henrik?

Henrik tehát ismerte és tisztelte az iszlámot és a korabeli arab kultúrát. Mi vitte azonban arra a keresztény királyt, hogy az ellenség hitére való áttéréssel fenyegesse a pápát?

A válasz megtalálható a levélben: úgy fogalmaz, „előbb viselnénk el Núr ad-Dín [az aleppói szultán] hibáit, és válnánk hitetlenné, mint hogy [Becket] Tamás továbbra is befolyással bírjon Canterburyben.”

1168-ban Henrik és korábbi szövetségese, Becket Tamás egyre durvuló szembenállása már ötödik évében járt.

Uralkodása során Henrik magasra emelte Becketet: nem sokkal trónra lépése után kancellárrá nevezte ki, és annyira bízott engedelmességében, hogy amikor Theobald canterburyi érsek 1161-ben elhunyt, a kancellári tisztséggel párhuzamosan eme egyházi méltóságot is Becketre ruházta.

A lépés ellen Henrik édesanyja, Matild német-római császárné, de még maga Becket is tiltakozott: „Bizonyos, hogy ha engem valaha ama méltóságra léptetnek elő, fel kell adnom vagy a király kegyét, vagy a szolgálatomat a mindenható Istennek.”

Henrik azonban minden ellenvetést lesöpört az asztalról, és az ellenkező canterburyi szerzeteseket is megfenyegette haragjával, ha „helytelenül” választanának érseket. A király szeme előtt egyetlen cél lebegett: trónja utódlásának biztosítása azáltal, hogy elsőszülött fiát még az ő életében megkoronázzák.

Ezzel el kívánta kerülni halálát követően azt a fajta belharcot, amely a normann hódítás óta egy kivételével (István, uralkodott 1135-1154) minden új angol uralkodó trónra lépését kísérte.

Az angol királyok koronázása kizárólag a canterburyi érsek joga volt, Henrik pedig Becket Tamás személyét látta biztosítéknak arra, hogy fia lesz a következő király.

A királynak csalódnia kellett: addigi engedelmes szolgája egyszerre vált Krisztus katonájává a világi hatalommal szemben: lemondott a kancellári címről, és kezdetét vette az állam és egyház harca.

A hagyományos kompromisszum, mely szerint az érsek a méltóságért cserébe engedelmeskedik a királynak, teljességgel fel lett rúgva.

1. Levél a pápának
2. Az iszlám ismerője
3. Miért fenyegetőzött Henrik?
4. Az érsek menekülése
5. Muszlim angol király?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"