Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?
2020. április 7. 19:49 Múlt-kor
Korábban
Az érsek menekülése
A legnagyobb súrlódás pontja annak kérdése volt, hogy a világi vagy az egyházi bíróságok járjanak-e el a bűncselekményekkel vádolt egyházfiak ügyében.
Henrik ellenezte mind a sajátjával párhuzamos egyházi bíróságok létét, mind azt, hogy jellemzően enyhe büntetéseket szabtak ki „sajátjaikra”. Mind a király, mind az érsek hajthatatlan volt igazában.
1164-ben Henrik kísérletet tett arra, hogy megszabaduljon Beckettől: megvádolta a királyi hatalom megsértésével, valamint sikkasztással. Becket tudta: ha nem cselekszik gyorsan, hamar börtönben, majd holtan találhatja magát.
A Henrik uralkodásával kevésbé elégedett bárók közül többen is emlékeztették az érseket, mit tett a király apja, V. Gottfried Anjou grófjaként saját engedetlen klerikusaival: kasztráltatta őket, és nemi szerveiket maguk előtt egy teknőben hordozva kellett a gróf színe elé járulniuk.
Becket számára az ilyen rémképek jelentették az utolsó cseppet a pohárban: VII. Lajos francia király párizsi udvarába menekült, ahol szívesen fogadták.
VII. Lajos Henrik felesége, Aquitaniai Eleonóra első férje volt, aki többek között a fiúörökös hiánya okán vált el tőle, Henrik pedig még normandiai herceg volt csupán, amikor feleségül vette a nála 11 évvel idősebb nőt.
Lajos szívesen tört borsot Henrik orra alá nem csupán felesége személye miatt, de amiatt is, mert az angol uralkodó franciaországi birtokai által az ő alattvalójának is számított.
Lajos olyannyira volt jámbor és áhítatos, amennyire Henrik világi: nem csupán Becket Tamásnak biztosított menedéket, de III. Sándor pápának is, amikor 1159-ben a vitatott pápaválasztási eredmény miatt el kellett hagynia Rómát.
Sándor ugyanakkor Henriknek is hálával tartozott, aki Lajossal együtt támogatta őt a pápaságért való küzdelemben. Szüksége volt Henrik támogatására, és a Becket körüli vita igen nehéz helyzetbe hozta.
Habár vélhetően szimpatizált az egyház érdekeit szem előtt tartó érsekkel, óvatosnak kellett lennie. A következő évek során egyre halogatta csupán a döntést, miközben Henrik egyre indulatosabban szólította fel, hogy mentse fel Becketet tisztségéből, az érsek pedig sorra publikálta írásait Henrik „gonosz szokásairól”, amelyekkel aláássa az egyházat.
Becket félelmei végül beigazolódtak – mindössze két évvel Henrik szóban forgó levelének megírása után gyilkosság áldozata lett.
Az áttéréssel való fenyegetőzés tehát arra szolgált, hogy a pápa legyen végre hajlandó eltávolítani Henrik renitens érsekét méltóságából.
A fenyegetések korábban már beváltak Sándor esetében: nyolc évvel korábban Henrik diszpenzációért folyamodott Sándorhoz, hogy ötéves fia házasságot köthessen Lajos csecsemőkorú lányával, Margittal, ezáltal pedig Henrik rátehesse kezét Vexin megyére, amely Margit hozományának része volt.
Henrik ekkor azzal fenyegette meg Sándor követeit, hogy IV. Viktor ellenpápát fogja támogatni, ha nem kapja meg a diszpenzációt – a nyomásgyakorlás pedig bevált.
Henrik áttéréssel való fenyegetőzésére azonban – az ismert források alapján – III. Sándor nem reagált közvetlenül, ehelyett tovább kérlelte Henriket, hogy tárgyaljon Beckettel. Ez alkalommal tehát nem érte el a kívánt hatást a drasztikus változások kilátásba helyezése.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
