Valóban át akart térni II. Henrik angol király az iszlámra?

Az érsek menekülése

A legnagyobb súrlódás pontja annak kérdése volt, hogy a világi vagy az egyházi bíróságok járjanak-e el a bűncselekményekkel vádolt egyházfiak ügyében.

Henrik ellenezte mind a sajátjával párhuzamos egyházi bíróságok létét, mind azt, hogy jellemzően enyhe büntetéseket szabtak ki „sajátjaikra”. Mind a király, mind az érsek hajthatatlan volt igazában.

1164-ben Henrik kísérletet tett arra, hogy megszabaduljon Beckettől: megvádolta a királyi hatalom megsértésével, valamint sikkasztással. Becket tudta: ha nem cselekszik gyorsan, hamar börtönben, majd holtan találhatja magát.

A Henrik uralkodásával kevésbé elégedett bárók közül többen is emlékeztették az érseket, mit tett a király apja, V. Gottfried Anjou grófjaként saját engedetlen klerikusaival: kasztráltatta őket, és nemi szerveiket maguk előtt egy teknőben hordozva kellett a gróf színe elé járulniuk.

Becket számára az ilyen rémképek jelentették az utolsó cseppet a pohárban: VII. Lajos francia király párizsi udvarába menekült, ahol szívesen fogadták.

VII. Lajos Henrik felesége, Aquitaniai Eleonóra első férje volt, aki többek között a fiúörökös hiánya okán vált el tőle, Henrik pedig még normandiai herceg volt csupán, amikor feleségül vette a nála 11 évvel idősebb nőt.

Lajos szívesen tört borsot Henrik orra alá nem csupán felesége személye miatt, de amiatt is, mert az angol uralkodó franciaországi birtokai által az ő alattvalójának is számított.

Lajos olyannyira volt jámbor és áhítatos, amennyire Henrik világi: nem csupán Becket Tamásnak biztosított menedéket, de III. Sándor pápának is, amikor 1159-ben a vitatott pápaválasztási eredmény miatt el kellett hagynia Rómát.

Sándor ugyanakkor Henriknek is hálával tartozott, aki Lajossal együtt támogatta őt a pápaságért való küzdelemben. Szüksége volt Henrik támogatására, és a Becket körüli vita igen nehéz helyzetbe hozta.

Habár vélhetően szimpatizált az egyház érdekeit szem előtt tartó érsekkel, óvatosnak kellett lennie. A következő évek során egyre halogatta csupán a döntést, miközben Henrik egyre indulatosabban szólította fel, hogy mentse fel Becketet tisztségéből, az érsek pedig sorra publikálta írásait Henrik „gonosz szokásairól”, amelyekkel aláássa az egyházat.

Becket félelmei végül beigazolódtak – mindössze két évvel Henrik szóban forgó levelének megírása után gyilkosság áldozata lett.

Az áttéréssel való fenyegetőzés tehát arra szolgált, hogy a pápa legyen végre hajlandó eltávolítani Henrik renitens érsekét méltóságából.

A fenyegetések korábban már beváltak Sándor esetében: nyolc évvel korábban Henrik diszpenzációért folyamodott Sándorhoz, hogy ötéves fia házasságot köthessen Lajos csecsemőkorú lányával, Margittal, ezáltal pedig Henrik rátehesse kezét Vexin megyére, amely Margit hozományának része volt.

Henrik ekkor azzal fenyegette meg Sándor követeit, hogy IV. Viktor ellenpápát fogja támogatni, ha nem kapja meg a diszpenzációt – a nyomásgyakorlás pedig bevált.

Henrik áttéréssel való fenyegetőzésére azonban – az ismert források alapján – III. Sándor nem reagált közvetlenül, ehelyett tovább kérlelte Henriket, hogy tárgyaljon Beckettel. Ez alkalommal tehát nem érte el a kívánt hatást a drasztikus változások kilátásba helyezése.

1. Levél a pápának
2. Az iszlám ismerője
3. Miért fenyegetőzött Henrik?
4. Az érsek menekülése
5. Muszlim angol király?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
• Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
• Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán