Vakmerő rohammal pecsételte meg I. Ulászló a magyar sereg vereségét a várnai csatában

A törökverő Hunyadi Európa reménysége

Habsburg Albert magyar király halála után a Szent Korona a lengyel király, Ulászló fejére került, aki sokat köszönhetett hatalma stabilizálásában a szörényi bánnak, Hunyadi Jánosnak. A később törökverő jelzővel ellátott hadvezér urától megkapta - Újlaki Miklóssal megosztva - az erdélyi vajda, a temesi ispán és a nándorfehérvári kapitány tisztségeket is, aminek következtében az ország délkeleti védelmét egységesen irányíthatta. Erre nagy szükség is volt, hiszen a terjeszkedő Oszmán Birodalom már évtizedek óta fenyegette a határmenti végeket, és nem egy ízben portyázott, vagy próbálkozott betörésekkel többek között Szerbia és Erdély területén.

Hunyadi János az 1440-es évek elején sikerrel vette az akadályokat és kisebb ütközetekben egymás után verte meg a török csapatokat. A Balkán jelentős részét már bekebelező Oszmán Birodalom számára idegen volt a folyamatos kudarcsorozat jelentette állapot, de ami 1443-ban kezdődött, arra a Porta végképp nem számított. Az addig állandó defenzívára kényszerülő népek számára reményt adott Hunyadi fellépése, aki elfogadta a törökellenes háború vezetésével kapcsolatos megbízást - ennek szervezése a királyi udvarba érkező pápai követ, Guliano Cesarini feladata volt.

1443 októberében jelentős, mintegy 35 ezer fős hadsereg indult meg Hunyadi és Ulászló vezetésével török területre azzal a céllal, hogy a nikápolyi csatavesztés (1396) óta „jegelt” feladatot, a Balkán felszabadítását elvégezzék. IV. Jenő pápa előtt ezen felül felcsillant a katolikus és az ortodox egyház újraegyesítésének reménye is, amitől egy sikeres hadjárat esetén a törököktől szorongatott VIII. János bizánci császár sem zárkózott el. A „hosszú hadjárat” során Hunyadi és hadserege egészen Szófiáig hatolt előre, s bár a hadjárat során területszerzés több győztes ütközet ellenére sem történt, a csapat veretlenül tért vissza 1444 januárjában Nándorfehérvárra. A Hunyadi János vezette diadalmas menet kikezdte az Oszmán Birodalom legyőzhetetlenségének mítoszát, és erősítette azt az eszmét, hogy nagyobb európai összefogással a török megállítható.

1. A törökverő Hunyadi Európa reménysége
2. Esküszegő király - az előre, esküvel érvénytelenített béke
3. Egy török egy aranyért: nagylelkű genovai segítség
4. A megsemmisítő várnai kudarc
5. Következmények: a király nélkül maradt ország

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai