Újra méltó fényében ragyog a niklai remete, Berzsenyi Dániel síremléke

Az 1776-ban a Vas megyei Egyházashetyén született költőről Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a megemlékezésen azt mondta: felnőtt éveiben a niklai birtokai irányítása mellett elmélyülten foglalkozott az irodalommal. Ennek eredményeként mintegy 600 oldalnyi vers és értekező próza maradt ránk.

„Berzsenyi versei fölött töprengve valóban lehet olyan érzésünk, mintha ez a költészet egyenesen ebből a szelíd, idilli dunántúli tájból nőtt volna ki”. A Berzsenyire olyannyira jellemző mélabú, „de ezzel együtt a szenvedélyes, tüzes nekibuzdulások, a hazáért való aggodalom és a magány keresése” adják ennek a páratlan költészetnek az esszenciáját - jellemezte az írószövetség elnöke.

Szakály Sándor történész, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnökeként idézte fel, hogy néhány éve Boross Péterrel, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökével közösen kezdeményezték a leromlott állapotú, védetté nyilvánított niklai síremlék helyreállítását.

A költő Nemcsak Niklának, Somogynak, Egyházashetyének jelent sokat, hanem az országnak is, „mindazoknak, akiknek a magyarság, az irodalom, a kultúra jelent valamit”. A megújult síremlék akár zarándokhely is lehet, talán nem lenne haszontalan, ha minden somogyi diák életében egyszer legalább eljutna Niklára, és megtekintené az emlékházat, a könyvtárat és a síremléket - vélekedett Szakály Sándor.

Az avatáson és koszorúzáson részt vevő Móring József Attila, fideszes országgyűlési képviselő, Somogy megyei fejlesztési biztos szerint nem csak a somogyiaknak, de talán minden magyar diáknak érdemes lenne felkeresnie Berzsenyi egykori települését. „Büszkének kell lennünk erre a hatalmas költőre, ápolnunk kell az emlékét, és segítenünk kell a települést az emlék megőrzésében” - fogalmazott, hozzátéve azt is, hogy „van még feladatunk” Berzsenyi könyvtára és emlékháza felújításáért.

Fülöpné Kesztyűs Ágota (Fidesz-KDNP), Nikla polgármestere felidézte, hogy „nemzetünk legnagyobb ódaköltője, a Magyar Tudományos Akadémia első vidéki rendes tagja, a sikeres gazdálkodó, a niklai remete” 32 évet töltött a településen. A maihoz hasonló hidegben, 1836. február 24-én temették el. A niklai megemlékezésen jelen voltak és koszorúztak a Berzsenyi család tagjai, illetve szülőfaluja, Egyházashetye polgármestere is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe