Újra aktuálissá váltak a 19. század végi pestis tanulságai Mumbaiban

A csodafegyver és a visszatérés

Miközben a járvány tönkretette Bombay életét, a korabeli tudomány még abban sem volt biztos, hogy ugyanazzal a kórokozóval van-e dolga, mint Hongkongban.

Kalkuttában az odesszai bakteriológus Dr. Waldemar Mordechai Haffkine éppen korábbi, kolera ellen kifejlesztett védőoltását tesztelte, amikor Bombaybe hívták. Itt a helyi állami orvosképző, a GrantOrvosi Főiskola 000-s számú tantermében rendezett be ad hoc laboratóriumot.

Itt sikerrel kultiválta a pestist egy zsíros környezetben, amelyet a hagyományos indiai ghi vajból állított elő. A legyengített baktériumokból előállított vakcinával – a nyulakon végzett sikeres kísérleteket követően – saját magát oltotta be elsőként, és az elkövetkező három évtizedben ezt tartották a világ leghatékonyabb védőoltásának.

Miután nagy nehezen meggyőzte a vakcina hatékonyságát illetően a hatóságokat is, azok átengedték Haffkine-nak a Bombay központjában lévő kormányzói palotát, ahol megkezdte a tömeges előállítást.

Az 1910-es években – miután egyrészt nyilvánvalóvá vált, hogy a pestis szétterjedt egész Indiában, így nemigen van hova menekülni előle, másrészt az eredeti gócpontban sokat javult a helyzet – az emberek elkezdtek visszatérni Bombaybe. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a britek felállították a Bombay Városjavítási Bizottságot, amely a város bővítését tervezetten végezte.

Elsőként a lakosság tágabb területen való elosztása mellett döntöttek: előre megtervezett külvárosokat hoztak létre, amelyek már a házak építése előtt rendelkeztek alapvető szennyvízhálózattal, utakkal, tömegközlekedéssel és egyéb infrastrukturális alapokkal.

E fejlesztések magukkal hozták a bankok, felsőoktatási intézmények, parkok, imahelyek és vasútvonalak egyre nagyobb sűrűbb kiépülését, ami tovább javított a város összképén, és alapvetően meghatározta mai képét.

Napjainkban a koronavírus-járvány kapcsán újra az úgymond „önálló városrészek” létrehozásában gondolkodnak sokan Mumbaiban – a lakosság többsége által rég elfeledett pestis öröksége több formában is tovább él.

1. Kirakatvárosból gócpont
2. A csodafegyver és a visszatérés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

erotika

• Korántsem voltak mentesek a pajzán hajlamoktól Amerika alapító atyái
• Ez volt a kis kék pirula középkori elődje
• „Csók elején nem érdemes kapkodni!” – szex a Kádár-rendszerben
• Így próbálták pótolni a megfogyatkozott férfierőt a középkorban
• Amerika alapító atyáinak túlfűtött magánélete
• Egészséges erotika – szex a szocializmus évtizedeiben
• Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard
• Erotikus mitológiai ábrázolások harangozzák be a tavaszt a Szépművészeti Múzeum új kamaratárlatán
• Csempészett pornó és topless strandok: egészséges erotika a szocializmusban