Tragikus véget ért „minden idők legnagyobb magyar gitárosának” története
2016. február 6. 11:00 MTI
Hetven éve, 1946. február 6-án született Radics Béla, sokak szerint minden idők legjobb magyar gitárosa, a hazai rockzene hajnalának egyik nagy ikonja. Népszerűségére jellemző, hogy volt, amikor a koncerteken a "Bélát a pártba, a Taurust a kormányba" jelszavakat skandálta a tömeg.
Korábban
Budapesten született, szakmunkásképző iskolában dízelmotor-szerelőnek tanult, apjával együtt járt dolgozni a hajógyárba, a katonaságot kamaszkori szívideg-gyulladása következtében megúszta. Egy tévéműsorban hallotta Bill Haley Rock Around the Clock című számát és elhatározta, hogy megtanul gitározni. Összespórolta a hangszer árát, még egy tanárhoz is elment, ott azonban a "Rock and rollt ne játsszanak, nem is tanítok" felirat fogadta. Magától, magnóról lehallgatva tanulta a számokat, rengeteget gyakorolt. Először munkahelye, a Magyar Acélárugyár bigbandjében játszott, majd 1964-ben csatlakozott az akkor már ismert Atlantis együtteshez. Mivel egyre nehezebben tudta összeegyeztetni a kétműszakos munkát a fellépésekkel, felmondott. A muzsikust a zenén kívül sok minden érdekelte, rengeteget olvasott.
Az Atlantis jó megélhetést kínált, járták az országot, 1965 nyarán négyszámos lemezük is megjelent. Radics Béla azonban a maga útját akarta járni, önálló zenekart alapított. Első kísérlete nem volt hosszú életű, visszament az Atlantisba, majd rövid ideig a Pannónia és a Sankó zenekarban pengette a gitárt. Akkoriban fedezte fel magának a bluest. 1968 tavaszán létrehozta a Sakk-Matt együttest, amelynek egyre gyarapodó közönsége őrjöngve figyelte, ahogy R. B. Kapitány keze futkározott a gitárnyakon a Cream-nótákban, ahogy foggal pengetett a Hendrix-számokban. Visszaemlékezése szerint 1969 olyan volt, mint egy szép álom, az együttes sikert sikerre halmozott, csaknem 30 ezres tömeg előtt játszott a Tabánban. Az év vége felé csatlakozott hozzájuk énekesnek Demjén Ferenc, de a sajtó, a rádió, a hanglemezgyár nem akart tudomást venni róluk. A csapatban az ellentétek a szakításig éleződtek, ezután alapította meg Radics Béla a szintén rhythm and bluest játszó Tűzkerék együttest, de az a banda sem volt hosszú életű.
A gitáros 1972-ben elfogadta az első magyar hard rock supergroup, a Taurus ajánlatát, ahol a Metróból érkező Brunner Győző dobossal, a Neotonból átigazoló Som Lajos basszusgitárossal és Balázs Fecó billentyűssel játszott együtt. Ilyen erejű zenét magyar előadóktól addig nemigen lehetett hallani, május 1-jei bemutatkozásuk a magyar rockzene legendás pillanata lett. Abban az évben hatalmas sikert arattak a Kisstadionban, a Free együttes előtt léptek fel és egy dunai hajón játszottak rendszeresen, ahol az indulás előtt a rakparton és a Belvárosban "Bélát a pártba, a Taurust a kormányba" jelszavakat skandálta a tömeg.
Ez már sok volt a kultúrpolitika irányítóinak: az együttes nem készíthetett nagylemezt, mindössze két kislemezük jelenhetett meg, rajta Radics legismertebb szerzeményével, a Zöld csillaggal. A Som Lajos helyére lépő Zoránnal próbálták "szelídíteni" az együttest, de ez már előrevetítette a közelgő véget. Hiába volt kész egy nagylemezre való anyag, az együttes szétszéledt, hárman közülük Nyugatra mentek bárzenésznek. A Taurus 1973-as feloszlása után Radics Béla megcsömörlött, visszahúzódott a nyilvánosságtól. Addig napi 10-12 órát gitározott, de ezután a falra akasztotta legendás Gibsonját, legtöbbet az angyalföldi kocsmákban lehetett látni. Zenélt még az Alligátor együttessel (1973), a Nevadával (1974), 1975-ben újraélesztette a Tűzkereket, 1977-ben a Budai Ifjúsági Parkban egy nosztalgia koncerten ismét tízezer ember előtt játszhatott. 1978-ban a tévében is felléphetett, de egyre jobban befelé fordult, az alkohol rabja lett.
1982 májusában, már nagyon rossz állapotban még fellépett a Budai Ifjúsági Parkban, majd október 18-án meghalt, 36 éves volt. A Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra, sírkövének árát rockzenészek gyűjtötték össze. Sírfelirata így szól: "Minden idők legnagyobb magyar gitárosa. Legyen neki könnyű a föld!" Emlékére egykori angyalföldi lakóházán táblát helyeztek el, 2005 októberében Kovács Károly róla készített szobrát is felavatták a XIII. kerületi Gyöngyösi utcában. Az elmúlt években CD-n több archív felvétele jelent meg, életéről, munkásságáról három könyvet is kiadtak, 2013-ban utcát neveztek el róla Angyalföldön.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap