Trágár viccek, abszurd anekdoták – gondolta volna, hogy Abraham Lincoln tényleg jó humorú volt?

Egészen kivételes humorérzék

Ő volt emellett az első elnök, aki hivatalának eszközévé is tette a humort, és egyben az utolsó is, aki ennyire felszabadultan alkalmazta elnökként. A humoráról napjainkban is ismert John F. Kennedy kimondottan igyekezett visszafogni magát, attól félve, hogy modorát nem tartják államférfihoz méltónak, míg a tehetséges elbeszélő Ronald Reagan attól a vádtól tartott, hogy valódi gondolatok hiányát pótolja humorizálásával. Lincoln azonban nem érezte azokat a gátlásokat, amelyeket későbbi utódai.

Lincoln viccei segítenek meghatározni is karrierjét politikusként, jogászként és háború által terhelt elnökként. Nevetése együtt élt magába forduló merengéseivel és melankóliájával (időről időre jelentkező depressziós epizódokban szenvedett). A háborús időkben humora orvosság és menedék is volt, sokszor gátlástalan viccelődése azonban támadási felületet nyújtott ellenfeleinek, akik „trágár bohócnak” és „testet öltött viccnek” nevezték.

Az Egyesült Államok 16. elnökének humora igen eklektikus volt. A vadnyugatról szóló, lódításoktól hemzsegő anekdoták, tanulságos mesék, trágár viccek, szóviccek, abszurditások, politikai szatíra és eszes megszólalások is a palettájába tartoztak. Semmi sem okozott neki nagyobb örömet azonban, mint az erkölcsi kettős mércéken való élcelődés. Tudta, ahogy Platón is, hogy „a komoly dolgokat nem lehet felfogni röhejes dolgok nélkül.”

Lincoln eszköznek, mi több, fegyvernek is látta a humort – és mint ügyvéd, politikus, elnök és krónikus depressziós, elképesztően széles körű célokra használta. Sajnos rendkívül sok története és eszes válasza a tárgyalóteremből a múlt homályába vész. Az idők során a fennmaradottak közül is sok elvesztette élét, miután kevésbé tudjuk őket megfelelő kontextusba helyezni. Alább azonban olvasható néhány példa arra, hogy humora igencsak komolyan veendő dolog volt – és hogy a 19. századi humor sokszor ma is vicces.

1. Egészen kivételes humorérzék
2. Az idegen csókja
3. Nevetni a csúf igazságon
4. Aki nem elég beteg a munkához
5. A tárgyalóteremben felemelkedő szoknyák
6. Részegek, ördögök és a forró levegő
7. Nemesebb megfogalmazások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs