Több mint 100 éves múltra tekint vissza a komáromi labdarúgás

A kép illusztráció. Férfi focicsapat, 1932 (Fortepan / Lengyel Zoltán)

Szabó Csaba Gábor: A komáromi labdarúgás rövid története című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

1900. április 29-én, Komárom északi városrészében lévő Városháza nagytermében megalakult a Komáromi Football Club.  A csapat 1905-ig a dél-komáromi katonai gyakorlótéren játszotta a mérkőzéseit, ekkor azonban felépült hivatalos pályája az északi városrészben lévő Víztorony tövében, az ún. Ráckertben, melynek ünnepélyes átadója 1905. augusztus 20-án volt.

A trianoni békediktátum után megszűnt a labdarúgás a déli városrészben és csak 1924 tavaszán alakult meg újra itt a KFC. Az 1924/25-ös Nyugati kerület II. osztályú bajnokságába már benevezett a labdarúgócsapat és a Csillagerőd melletti kijelölt területen játszották a mérkőzéseket. A KFC 1926 februárjában farsangi bált rendezett, melynek bevételét az új pálya építési költségeire fordította, amely a Czuczor Gergely – Felvidéki – Jedlik Ányos utca közötti területen épült fel, öltöző nélkül.

1931-ben felmerült egy új, minden igényt kielégítő sporttelep építésének a gondolata. Komárom Város Önkormányzata 1932 decemberében elfogadta az új stadion kivitelezési terveit és a költségvetését is. A focisták 1933 szeptemberében pedig már új pályán játszottak, az Úri utca és a MÁV teherpályaudvar közötti területen, az egykori Levente sportpálya helyén. A szezon végén már bajnoki címet ünnepelhettek a játékosok. A vezetőség a sikereket látva, még ebben az évben elrendelte a sportpálya lelátójának a megtervezését. A tervek ugyan elkészültek, de a tribünök felépítésére 1942-ig várni kellett.

Az 1934/35-ös bajnoki cím után a másodosztályban (Nyugatmagyarországi LASZ I.) folytatta a csapat a szereplését. Később, az első bécsi döntés következtében a visszatérő területek csapatai is bekapcsolódtak a küzdelmekbe. Mivel a két komáromi futballklub nem egyesült, Komáromból két KFC nevű csapat is játszott, óvárosi és újvárosi KFC néven.

A névazonosság azonban bonyodalmakat okozott, ezért a jobb parti városrész, az Új-Komáromi FC 1941 január 22-től Komáromi Atlétikai Clubra (KAC) változtatta a nevét, a lila-fehér színeket pedig piros-fehérre cserélte. A megnevezés onnan adódott, hogy a sportegyesületben 1940-től, a labdarúgáson kívül, már atlétikai szakosztály is működött.

1942-re elkészült a 400 személyes fedett lelátó az öltözővel, fürdővel és büfével ellátott épülettel, a következő évben pedig a pálya körül salakos futópályát alakítottak ki.

A sporttelep ünnepélyes átadására 1943. szeptember 11–12-én került sor. A pályaavató sportünnepélyen megjelent Missányi Ottó, az Országos Sport Központ vezetője, Fiedler János kormányfőtanácsos, komáromi lengyáros, a KAC elnöke, Hajagos Ferenc gyári főmérnök, a KAC ügyvezető elnöke és Apró József főhadnagy, az ünnepség főrendezője. A kétnapos sportünnepélyen voltak úszóversenyek, vízilabda-mérkőzések, súlyemelés és atlétikai versenyek.

Szabó Csaba Gábor: A komáromi labdarúgás rövid története című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 2. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig